Tovább a tartalomra

15 év az ötödik bővítés óta – mennyire koherens Európa?

November 22-én Matti Maasikas, az Észtország Külügyminisztériumának európai ügyekért felelős államtitkára nyilvános előadást tartott a „15 év az ötödik bővítés óta – mennyire koherens Európa?” című rendezvény keretében.


Maasikas a 2004-es bővítési folyamat légkörére emlékezett vissza és azokra a nehézségekre, melyek a tíz különböző politikai háttérrel rendelkező közép- és kelet-európai ország csatlakozásával jártak. Amikor Észtország csatlakozott, egy rendkívül barátságos közegben találta magát és nem szembesült olyan eseménnyel, amely aláásta volna az ország érdekeit. Észtország számára ugyanis a változás mindig jobb lehetőséget jelentett akár az EU, NATO vagy az euró zóna tekintetében. Hangsúlyozta, hogy az ötödik bővítési kör sokkal több változatosságot hozott az Európai Unióba, mint a korábbiak.

Az ötödik bővítés aspektusai mellett az Európai Unió jelenlegi legfontosabb ügyeiről is szó esett. Kiemelte az olyan krízishelyzetek hatásainak fontosságát, mint az eurózóna válsága, a 2014-es orosz agresszió Ukrajna ellen, migráció, az új többéves pénzügyi keret tárgyalása és a 7. cikkely szerinti eljárások. Annak ellenére, hogy a határvédelem és a harmadik országokkal való tárgyalások terén több sikert elért az Unió, a migráció kezelésének kérdésében szükséges kompromisszumra jutni. Annak érdekében, hogy a közös piac még erősebb legyen, az Uniónak segíteni kell a közép-kelet-európai országokat gazdasági előnyeik kihasználásában és versenyképességük növelésében. Véleménye szerint az eurózóna válsága óta az Uniónak arra kell koncentrálnia, hogy megőrizze az elért eredményeit, mielőtt további lépéseket tenne. Néhány területet (pl. digitális közös piac, szellemi tulajdon védelme) azonban kiemelt, ahol az EU felzárkózása szükséges. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országok számára a bővítés még mindig nagy vonzerővel jár és a nyugat-balkáni országok már rendelkeznek az úgynevezett európai perspektívával, mégsem áll egyik ország sem elég közel ahhoz, hogy csatlakozni tudjon az EU-hoz egy vagy három éven belül.

A közönség kérdéseire válaszolva Maasikas kiemelte az EU-s döntéshozatalban az északi és balti államok közötti kooperáció fontosságát, miközben fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egy ország az Unión belül nem csak egy adott csoporthoz sorolhatja magát. Észtország erősségeit és gyengeségeit illetően kiemelte, hogy az észtek az euró legnagyobb támogatói, miközben ők gondolják a leginkább azt, hogy a döntéshozatalban nincs akkora szavuk. Emellett szóba került az Egyesült Királyság kilépése is, melyet még mindig sokkhatásként és komoly pénzügyi konzekvenciákat maga után vonó lépésként jellemzett.