Tovább a tartalomra

A ciprusi külügyminiszter előadása a KKI-ben

Ioannis Kasoulides, a Ciprusi Köztársaság külügyminisztere 2017. június 21-én nyilvános előadást tartott a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Az „Energia és biztonság a Földközi-tenger térségében, ciprusi szemszögből” címet viselő előadás számos olyan aktuális politikai, gazdasági, biztonsági és energetikai kérdést járt körbe, melyek alapvetően meghatározzák Dél-Kelet-Európa és a Földközi-tenger országainak mozgásterét és nemzetközi kapcsolatait.


Kasoulides miniszter úr beszédének elején áttekintést nyújtott a közel-keleti biztonsági helyzetről, felhívva a figyelmet arra, mennyire drasztikusan alakult át a térség az elmúlt évtizedben. Bemutatta a szíriai, egyiptomi, líbiai, tunéziai, valamint iraki fejleményeket a humánbiztonság, a terrorizmus, az „arab tavasz” következményei illetve az Iszlám Állam feltűnésének fényében. Kiemelte: Ciprus földrajzi közelsége a Közel-Kelethez kiváló nézőpontként szolgál, melynek köszönhetően országa aktív szerepet játszik a regionális együttműködésben, a nemzetközi intézményekben, valamint a különböző békefenntartó műveletekben.

Előadásának második részében a ciprusi külügyminiszter egy aktuális és fontos fejleményt mutatott be, mégpedig az utóbbi években tett óriási, tengeri (offshore) olaj- és földgáztalálatokat a Nílus deltájának és a Levant-medence vizeiben, mely idővel akár az Európai Unió egyik új, alternatív energiaimportforrásává nőheti ki magát. Kasoulides miniszter úr a szénhidrogének földközi-tengeri szerepét ahhoz hasonlította, ahogy egykor az európai integráció és a regionális együttműködés motorjaként a szén és acél szolgáltak. Ugyan elismerte, hogy a jövőbeni kitermelés kapcsán komoly jogi, infrastrukturális és gazdaságossági bizonytalanságok merültek fel, a találatok mégis felkeltették az energiaipar és a térségbeli politikusok figyelmét. Ennek tükrében a ciprusi felségvizekben elhelyezkedő szénhidrogénkészletek lehetséges kitermelése váltak a ciprusi külpolitika egyik sarkkövévé az elmúlt években.

 

Előadását követően Kasoulides miniszter úr számos hallgatói kérdésre válaszolt, melyek többsége az olaj- és gáztermelés társadalmi, politikai és gazdasági hatásait firtatták az Európai Unió szempontjából. A miniszter kiemelte az energiadiplomácia, az infrastruktúrafejlesztés, valamint a piaci alapú versengés létfontosságú szerepét a természeti kincsek fenntartható kiaknázásában, illetve hozzátette, hogy norvég minta alapján minden jövőbeni exportbevétel egy független állami vagyonalapba kerülne. A sziget esetleges újraegyesítése kapcsán kiemelte, hogy a tárgyalások következő fordulójára júliusban kerül sor Genfben. Végezetül egy, az orosz-ciprusi viszonyt firtató felvetésre reagálva kifejtette, hogy a ciprusi külpolitika egyfajta óvatos egyensúlyra törekszik az EU tagállamok iránti szolidaritás illetve az Oroszországhoz fűződő, hagyományosan szoros történelmi-kulturális kapcsolatok között.