Tovább a tartalomra

A katalán függetlenségi referendum következményeiről rendeztek kerekasztal-beszélgetést a KKI-ban

A függetlenségi népszavazás után: Quo vadis Katalónia? címmel rendeztek kerekasztalbeszélgetést a Külügyi és Külgazdasági Intézetben, Tóth Norbert (az NKE egyetemi docense), Szabó Barnabás (a KKI külső szakértője), valamint Nagy Sándor Gyula (a KKI vezető kutatójának) részvételével.


A 2017. október 1-jén tartott katalán függetlenségi népszavazás káoszba fulladt, ezzel bizonytalan jövőképet festve az autonóm katalán tartomány esetleges függetlenségéről.

A rendezvényen Szabó Barnabás történelmi áttekintést adott a katalán függetlenségi törekvésekről, Katalónia Spanyolországban betöltött helyéről és autonómiájáról, kiemelve a 2010-es spanyol alkotmánybírósági döntést, mely a katalán statútum módosítását vétózta meg.

Tóth Norbert a 20. századi európai függetlenedési törekvéseket tekintette át, beleértve a jugoszláv utódállamok függetlenedését és Koszovó mint precedens lehetőségét. Kifejtette, hogy a nemzetközi és az európai jog nem ad lehetőséget a katalánoknak a jogszerű egyoldalú függetlenedésre sem a „népek önrendelkezési joga” mentén, sem az elnyomás (gyarmatosítás) alól történő felszabadulás mentén. Továbbá kifejtette, Koszovó függetlenné válása nem lehet precedens, mivel egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt. Katalóniában nincs se elnyomás, se nem sérti meg az állam a jogállamiságot, mely jogalapot jelenthet.

Nagy Sándor Gyula felvázolt szcenáriókat a Katalónia függetlenségének kiáltására vonatkozóan, melyben egy lehetőségként említi a spanyol alkotmány 155 cikkének alkalmazását, mely felfüggeszti az autonóm tartomány önrendelkezését, feloszlatja a katalán parlamentet és kormányt és előrehozott választásokat írt ki.