Tovább a tartalomra

A KKI rendezte meg a MENARA projekt harmadik konferenciáját

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és az Istituto Affari Internazionali (IAI) a Barcelona Center for International Affairs (CIDOB) illetve a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) közreműködésével rendezett konferenciát Rend és rendelleneségek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában címmel április 18-án Budapesten. A konferencia a Middle East and North Africa Regional Architecture (MENARA) projekt keretében valósult meg, amelyet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja támogat.


A köszöntő beszédek során Csicsmann László (BCE és KKI) megköszönte a szervezők munkáját, és az egyetem nevében örömét fejezte ki, hogy helyt adhatott az eseménynek. Hozzátette, különösen fontos, hogy Budapest a helyszíne a konferenciának, hiszen a keleti nyitás stratégia keretében a közel-keleti és észak-afrikai régió felértékelődött Magyarország számára. Eduard Soler, a projekt tudományos koordinátora (CIDOB) kiemelte, hogy a projekt során a kutatók felelőssége az, hogy megállapításaikkal hozzájáruljanak a közvélemény formálásához és segítség az európai döntéshozókat a régióhoz kötődő lehető legjobb stratégiák meghatározásában. Lorenzo Kamel (IAI) hangsúlyozta, hogy a számos érintett téma közül a migráció az, mely az összes többihez szervesen kapcsolódik, így a résztvevők felelőssége, hogy megfelelő irányba tereljék az ezzel kapcsolatos párbeszédet.

Az első panelben, melyet Szalai Máté (KKI és BCE) moderált, a Közel-Keletet alakító külső aktorok változó szerepe került górcső alá. Jordi Quero (CIDOB) Kína szerepét és külpolitikájának gazdasági jellegét tárgyalta a régióval kapcsolatban, kiemelve, hogy politikai részvétele nélkül Kína szerepe nem tartható fenn hosszú távon. N. Rózsa Erzsébet (KKI)az orosz külpolitika változásáról beszélt Szíriában és a térség más országaiban, kifejtve, hogy ez az átalakulás azt a célt is szolgálja, hogy Moszkva elismertesse magát globális nagyhatalomként a nemzetközi közösség szemében. Nathalie Tocci (IAI) kiemelte, hogy a külső szereplők intervencionalista hozzáállásának megkérdőjelezésével sem lesz stabilabb a régió, mivel a globális szereplők egyre inkább beágyazódnak a térségbe, és képtelenek lesznek a távolmaradásra.

A második panelben, amelyet Silvia Colombo (IAI) moderált, a résztvevők az állam, a társadalmak és a regionális rend átalakulását vitatták meg. Rasmus Alenius Boserup (Danish Intitute for International Studies – DIIS) elmondta, hogy az elmúlt hét év során tapasztalt változások alulról szerveződtek, mivel az államszerkezet meggyengült, a rezsimek pedig próbálják visszaszerezni hatalmukat. Egyiptom esetében például olyan kihívások jelentkeztek a rendszeren belül, amik új belső küzdelmeket eredményeztek. Virgina Colombier (European University Institute) hangsúlyozta, hogy Líbia esetében az állam erodálódik, mivel nem tudja ellátni közfunkcióit, ezért új szereplők jelentek meg lokális szinten. Hozzátette, hogy az összeomlott gazdaság újjáépítése nélkül nem lehetséges a hosszú távú megoldást találni a líbiai társadalom kihívásaira. Helle Malmvig (DIIS) arra a következtetésre jutott, hogy Szíriában a külföldi beavatkozásoknak köszönhetően a rezsim fenn tudta tartani az állam szuverenitását, de az állami funkciókat a milíciák és az állami szereplők együttesen látják el.

A zárszóban Eduard Soler kiemelte, hogy a térség instabilitása nyilvánvaló, és sajnos a kérdés ma már az, hogy milyen típusú autokrácia fog megerősödni, nem pedig az, hogy lesz-e demokrácia a régióban.

A Corvinus Egyetemen rendezett nyílt konferenciát egy kétnapos zárt szeminárium követte a KKI-ban a projektben részt vevő szervezetek képviselői számára, hogy megosszák eddigi kutatási eredményeiket, és összehangolják a következő időszak tennivalóit.