Tovább a tartalomra

A Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatának jövője

November 6-án került megrendezésre a Külügyi és Külgazdasági Intézetben a „How long can enthusiasm towards the EU be sustained? The Future of the EU-Western Balkans Relations” című konferencia, amelyen a meghívott vendégek nem csak a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásához kapcsolódó politikai nézőpontokat, hanem az ehhez társuló számos társadalmi és gazdasági kihívást is részletesen ismertették. A konferencia szervezésében a KKI partnere és támogatója volt az Európai Unió Szomszédságpolitikáért és Bővítési Tárgyalásokért Felelős Főigazgatósága, valamint és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.


Nyitóbeszédében Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója a Nyugat-Balkán hiteles európai perspektívájának jelentőségéről szólva kiemelte egy lehetséges bővítés politikai és gazdasági előnyeit, a csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országok hatását az Európai Unióra, és kitért a folyamat késleltetésében rejlő veszélyekre is.

Hörcsik Richárd, a Magyar Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke vitaindító beszédében rámutatott azokra a kihívásokra, amelyek az EU-hoz csatlakozni kívánó országokra várnak. Továbbá felhívta a figyelmet Magyarország szerepére a horvát csatlakozás felgyorsításában, valamint annak fontosságára, hogy továbbra is hasonló lendülettel támogassuk a nyugat-balkáni országok csatlakozását, betöltve ezáltal az Egyesült Királyság Unióból való távozásával megürülő székeket.

A beszédeket követően került sor az első panelre, amelyen az uniós integráció, illetve a bővítés egymáshoz való viszonyát vizsgálták. Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria magyarországi nagykövete és az Európai Unió Tanácsa osztrák elnökségének képviselője elmondta, hogy a földrajzi fekvéséből és történelmi jelenlétéből adódóan hazája fontos szerepet tölt be az EU és a nyugat-balkáni régió közötti kapcsolattartásban. „A nyugat-balkáni országokban jelentős előrehaladás történt, melyet az EU-nak is el kell ismerni”, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy továbbra is erősíteni kell a korrupció elleni küzdelmet. A nagykövet megerősítette, hogy a szófiai csúcsot követően Ausztria gyorsítani kívánja a Szerbiával, Montenegróval, valamint Macedóniával és Albániával való tárgyalásokat, középpontba helyezve a kétoldali megállapodások fontosságát. Klein András, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nyugat-Balkán Főosztályának vezetője kiemelte a terület stratégiai-geopolitikai helyzetét, melynek integrációja kulcsfontosságú lenne egy esetleges harmadik fél térnyerésének megakadályozásában, továbbá a területről Nyugat-Európába irányuló, egyre erősödő migráció negatív hatásait. Clive Rumbold, az Európai Külügyi Szolgálat Nyugat-Balkán Osztályának vezetője szintén elismerte a csatlakozni kívánó országok által tett politikai és gazdasági lépéseket, illetve azok fontosságát. Továbbá hangsúlyozta, hogy ezek nyomán már jelenleg is kiterjedt gazdasági és politikai kapcsolatok kötik össze az EU-t és a Nyugat-Balkánt. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a bővítés nem mond ellent az integrációnak, sőt, az új partnerek csatlakozásával csak még jobban elmélyülnének a meglévő gazdasági kapcsolatok, és megnőne az Európai Unió politikai ereje, amely hozzájárulna az egységes Európához.

A második panel a politikai vezetés hiányára fókuszált a Nyugat-Balkánon és az EU-ban, és annak következményeire az uniós csatlakozási folyamat tekintetében. Srđan Majstorović, a belgrádi European Policy Center irányítótestületének elnöke tételesen is felsorolta a régiót és Szerbiát érintő leglényegesebb problémákat – köztük a korrupció általános jelenlétét, és a jogállamiság instabilitását - melyek hátráltatják a megfelelő politikai vezetés kialakulását. Emellett kiemelte, hogy a jogállamiságnak az Unión belül is komoly szereppel kell rendelkeznie, példát mutatva ezzel a csatlakozásra váró államoknak. Beszédében elmondta, itt az ideje megváltoztatni a Nyugat-Balkánról kialakult képet, hogy egy háború sújtotta térség helyett egy nyitott és fejlődésre kész régió jusson az emberek eszébe. A Macedónia és Görögország közötti névvitáról, annak rendezéséről, valamint az egyéb, a reformtörekvések alatt felmerülő nehézségekről és az azokra adott kormányzati válaszokról Kalinka Gaber, a macedón miniszterelnöki kabinet európai ügyekért felelős államtitkára számolt be. Ezek mellett felhívta a figyelmet arra is, egy elkapkodott csatlakozás sem az új, adott esetben felkészületlen tagállamoknak, sem az Európai Uniónak nem tenne jót.

Sajnálatos módon a Nyugat-Balkán EU-hoz való gazdasági felzárkózásának kérdésével foglalkozó panel előadói nem kecsegtethettek bíztató kilátásokkal. Enio Civici, az albán SCAN TV igazgatója, valamint Belma Čolaković, Bosznia-Hercegovina Központi Bankjának vezető közgazdásza, az országaikban, valamint a régióban fennálló gazdasági helyzetet mutatták be, az integráció nyújtotta lehetőségekkel együtt. Enio Civici elmondta, a gazdaság, mint a regionális együttműködés legfőbb motorja nem csak a régió fejlődésére, hanem a politikai együttműködésekre is pozitív hatással van. Az Albániába érkező külföldi befektetések jelentős része jelenleg török vagy orosz, de van igény az EU-ból érkező befektetésekre is, amelyek az EU befolyását is növelhetnék, továbbá elősegítenék a regionális együttműködést is. A bosnyák gazdasági helyzetet illusztráló statisztikákat értékelve, Belma Čolaković elmondta, milyen veszélyeket tartogatnak hazája számára a következő évtizedek. A fiatalok Nyugat-Európába vándorlása, valamint az egész régióban gondokat okozó fejletlen infrastruktúra megnehezíti a potenciális befektetők megnyerését mind Bosznia-Hercegovina, mind az egész térség számára.

A konferencia remek lehetőséget nyújtott a különböző nézőpontok megismerésére, mind az EU mind pedig a nyugat-balkáni országok részéről. Az előadók egy átfogó összegzést kínáltak a regionális fejlesztés és az uniós csatlakozás vonatkozásában fennálló legalapvetőbb kihívásokról, valamint tisztáztak bizonyos tévhiteket, megosztva saját véleményüket és a lehetséges megoldásokat.