Tovább a tartalomra

Az Egyesült Államok a félidei választások után

A Külügyi és Külgazdasági Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Baranyi Tamás Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője, Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense és Varga Gergely, a KKI vezető kutatója vitatták meg az Egyesült Államok félidei választásának eredményeit Németh Bence, a KKI kutatójának moderálásában.


A 2018-as félidei választásokon a korábbi trendek alapján részben kiszámíthatók eredmények születtek, azonban több érdekes tényezőt is kiemeltek a szakértők. A választások helyi érdekeltségéből adódóan nehéz országos trendeket levonni, azonban a megnövekedett szavazószám és polarizáció mértéke általánosan megfigyelhető. A demokrata párt stabilan mozgósítani tudta az urbanizált, nagyvárosi rétegeket, valamint a kisebbségeket, miközben a republikánusok is a 2016-ban rájuk szavazók megtartására koncentráltak. A vékony demokrata győzelemként definiált eredmény után az ellenzéki párt részéről az elnök vitatott múltbeli tevékenységét feltárni hivatott kongresszusi vizsgálóbizottságok felállítása, valamint az elnök egyes jogalkotási programjainak megakadályozása szerepel a legfontosabb teendők között. A republikánus pártot vizsgálva az előadók kiemelték Donald Trump pártbeli támogatottságának mértékét, amelynek köszönhetően saját képére tudta formálni a republikánus stratégiát. Ezáltal az elnök pozíciója és a prioritásai alapján formált politikai irányvonal egy stabil alapot nyújt a következő elnökválasztásra is, miközben demokrata oldalon nem látni kikristályosodott stratégiát 2020-ra.

Az amerikai politikában hagyományosan a félidős választások utáni két év a külpolitikáról szól, így a szakértők körbejárták mi várható ezen a téren. Kiemelték a globális szerepvállalás tekintetében kialakult váltást, miszerint jelenleg a republikánus párt a hagyományoktól eltérően kevésbé nagy hangsúlyt fektet az USA nemzetközi rendszerben való részvételére.  Donald Trump számára továbbra is fontos a sikerkommunikáció és a média felhasználása a külpolitikai feszültségek megjelenítésére, ezáltal a kommunikációban a korábbi erőteljes fellépés, a gyakorlatban pedig az árnyaltabb intézkedések várhatók.

A közönség kérdései során felmerült a Trump-jelenség sikerének mivolta, amelyre a szakértők a tömegmédia bevonásában és az új, szélsőségesebb rétegek megszólításában látták a választ. Belpolitikai tényezők kapcsán felvetődött a Kavanaugh-ügy hatása, amelynek mozgatóerejét megosztónak értékelték a szakértők. A 2016-os elnökválasztás során felmerülő orosz befolyásolási kísérlet után a félidős választások után is kérdésként merült fel a beavatkozás lehetősége, amelynek kapcsán az előadók kiemelték az esetleges hacker-támadások növekvő szerepét az info-kommunikációs eszközök fejlődése miatt. Ugyanakkor a jelenlegi amerikai belpolitikai környezetben, ahol szinte pártokon átívelő konszenzusos orosz-ellenesség tapasztalható, nem láttak jelentős orosz stratégia érdeket az eredmények befolyásolására.