Tovább a tartalomra

Az Európai Parlament magyar szemmel, 2014-2019

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2019. április 4-én rendezte meg legutóbbi, Az Európai Parlament magyar szemmel, 2014-2019 - Magyar EP képviselők tevékenysége és eredményei a jelenlegi EP ciklusban címet viselő kerekasztal-beszélgetését, melyen a meghívott vendégek Faragó Csaba, a Századvég Alapítvány külügyi vezetője, illetve Kovács Attila, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője voltak. A moderátori feladatokat Szabó Barnabás, az Intézet kutatója látta el.


A beszélgetés a rövid bemutatkozásokat követően egy-egy felvezetővel kezdődött a két vendég részéről. Kovács Attila az esemény alapvető apropójára, a közelgő európai parlamenti választásokra hívta fel a figyelmet. Ennek kapcsán egy, az európai parlamenti képviselők jogalkotási tevékenységéről szóló, a közelmúltban elkészült kutatást mutatott be. A kutatás keretében létrehoztak egy adatbázist, amely több százezer európai parlamenti jogszabályi módosító javaslatot tartalmaz, és egyedülálló módon szűrhető és kereshető, például a javaslattevő személyére, tagállamra, pártállásra, EP szakbizottságra, jogalkotási eljárás típusára vonatkozóan. Az adatbázis lehetővé teszi az az európai parlamenti képviselők aktivitására és eredményességére vonatkozó statisztikák, kimutatások készítését. Az adatbázis alapján vizsgálhatjuk a képviselők, a tagállamok, valamint képviselőcsoportok közötti együttműködéseket (hálózatokat) vagy leszűrhetjük, hogy az egyes képviselők, pártok, tagállamok mely témákat, szakpolitikai területeket priorizálják.

A szemléltető példákat tartalmazó előadást követően Faragó Csaba kapott szót, aki kollégájához hasonlóan bevezető gondolatokkal indított. Ő alapvetően a Néppártban meglévő ideológiai válságra tért ki, amely véleménye szerint nem új keletű jelenség, hiszen már 2014-ben is érzékelhető volt, azonban csak az utóbbi időben, főként az Európai Uniót sújtó problémák (migrációs válság, Brexit) miatt vált bomlasztó jellegűvé. Elmondása szerint a különböző, szociáldemokratákkal, illetve liberálisokkal kötött „nem természetes szövetségkötések” hatására az Európai Néppártnak mostanra 2-3 ága van, mindez pedig mostanra értékválságba sodorta a pártcsaládot.

A felvezetőket a moderátori, illetve közönségkérdések követték. Az elhangzott kérdések közül egy a magyar-portugál baloldali kapcsolatokra, illetve a Portugáliában hagyományosan erős baloldali pártokra tért ki.

Egy másik kérdés arra irányult, hogy az elmúlt évtizedekben a Néppárt tolódik balra, vagy a Fidesz jobbra. Kovács Attila véleménye az volt, hogy mindkettőben van igazság, míg Faragó Csaba álláspontja szerint a Néppárt balra tolódik, mely a pártcsalád hagyományos értékeinek elvesztésével jár.

Kérdés érkezett továbbá a beszélgetés résztvevőihez az „ever closer union”, valamint az Európai Egyesült Államok megvalósulásának ügyében, azonban ebben a tekintetben az általános vélekedés az volt, hogy a tagállamok közötti megosztottság miatt ezek a koncepciók csak ügyek mentén valósulhatnak meg. Az utolsó közönségből érkező kérdés pedig a „European solidarity” pontosabb jelentésére irányult. Szabó Barnabás moderátor is intézett egy kérdést a két vendéghez, méghozzá, hogy a pártpolitikai alapon történő szerveződés mellett valóban van-e egyfajta nemzeti alapú kooperáció a tagállamok között. Erre egy egyértelmű igen érkezett válaszként, nevesítve a nemzeti és nemzetgazdasági sajátosságokból fakadó „természetes szövetségeket”.

Végezetül a következő ciklusra vonatkozó egyfajta prognózist kért a beszélgetés két résztvevőjétől a moderátor. Kovács Attila szerint a Fidesz a Néppártban marad, Manfred Weberből pedig nem lesz bizottsági elnök. Faragó Csaba vélekedése ezzel szemben az volt, hogy Webert az Európai Bizottság elnökévé választják, a Fidesz-KDNP pedig 15 vagy annál több mandátumot szerez az európai parlamenti választásokon.

Galéria