Tovább a tartalomra

Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán: bizalom és kontinuitás címmel rendezett közös konferenciát a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung

A Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung szervezett konferenciát február 23-án “Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán: bizalom és kontinuitás” címmel, hogy lehetőséget biztosítsanak egy mélyreható szakmai vitára a közelmúlt azon eseményeiről, amelyek hatással vannak a Nyugat-Balkán európai integrációs kilátásaira. A konferencia nyilvános paneljére a Külügyi és Külgazdasági Intézetben került sor.


A Nyugat-Balkán stabilitásának és biztonságának fenntartása létfontosságú Európa számára. Geopolitikai helyzetéből adódóan a Nyugat-Balkán az Európai Unió politikai és gazdasági érdeklődésének homlokterében van. Mindennek tudatában, a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung egy konferenciát szervezett február 23-án “Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán: bizalom és kontinuitás” címmel, hogy lehetőséget biztosítsanak egy mélyreható szakmai vitára a közelmúlt azon eseményeiről, amelyek hatással vannak a Nyugat-Balkán európai integrációs kilátásaira. A konferencia nyilvános paneljére a Külügyi és Külgazdasági Intézetben került sor.

 

Az eseményt a KKI igazgatója, Schőberl Márton nagykövet, és a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezetője, Frank Spengler nyitották meg. Schőberl Márton üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet a korábbi évekhez hasonlóan a valódi hozzáadott értékek megteremtésére törekszik a nemzetközi kapcsolatokról folyó szakmai diskurzusban, különösen a magyar külpolitika számára kiemelten fontos kérdésekben. A Nyugat-Balkán európai uniós integrációja is egy ilyen témakör. A hasonló tapasztalatok és gondolkodásmód miatt a visegrádi országok különös figyelmet szentelnek a régiónak, ami kiemelten igaz Magyarországra, mint szomszédos államra. Az igazgató úr kitért arra is, hogy Németország - a Visegrádi Négyek országainak legfontosabb gazdasági és egyik legfontosabb politikai partnere - szintén kiemelt érdeklődést tanúsít a régióban zajló események iránt. Az igazgató beszédében köszönetet nyilvánított a KAS-nak a konferencia társszervezéséért és a téma napirenden tartásáért.

 

Nyitóbeszédében a KAS képviseletvezetője kihangsúlyozta, hogy szervezete több hasonló gondolkodású think tankkel és intézménnyel működik együtt Európában a közös érdekek és értékek mentén. Kitért arra is, hogy a KAS kiemelt kérdésként kezeli a Nyugat-Balkánt, miként a német kormány is teszi a berlini folyamaton keresztül. Hasonló módon az Európai Uniónak is stratégiai prioritásként kellene kezelnie a régiót, hiszen rengeteg komplex problémával kell megküzdeniük, amelyek hatással vannak az Unióra is. Frank Spengler véleménye   szerint mélyebb együttműködésre és átfogóbb párbeszédre lenne szükség ahhoz, hogy felgyorsuljon a nyugat-balkáni reformfolyamatok. Hozzátette, a regionális nézeteltéréseiket az országoknak maguk között kell megoldaniuk.

 

A köszöntő beszédeket követően Mikola István, a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára tartotta meg nyitóbeszédét, amelyben kitért Magyarország és a nyugat-balkáni államok kapcsolataira. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán Magyarország számára stratégiai prioritás földrajzi közelsége miatt, s emiatt sokat tesz azért, hogy jó kapcsolatokat, kereskedelmet tartsunk fenn ezekkel az országokkal, és hogy jobban megértsük a komplex helyzetüket. Emellett a Nyugat-Balkán egész Európa számára kiemelten fontos, különösen a terrorizmus elleni harcban és az energiát érintő kérdésekben. Rávilágított továbbá, milyen fontos stabilizáló faktorként működik az európai perspektíva, még ha az nem is nyújt gyógymódot az országok minden problémájára. Éppen ezért Magyarország szakértői segítséget nyújt a nyugat-balkáni országok kormányainak,  valamint támogatja ezen országok NATO-hoz való csatlakozását is, és minden jelenlegi NATO-tagot arra ösztönzött, hogy minél hamarabb ratifikálják Montenegró csatlakozási szerződését, ugyanis a nyugat-balkáni országok fontos és értékes partnerek a terrorizmus ellen folytatott harcban, valamint a régióban történő illegális migráció elleni fellépésben.

 

A köszöntő és nyitóbeszédek után kezdetét vette a panelbeszélgetés, amelyet Ugrósdy Márton, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese és kutatója moderált. A beszélgetés résztvevői között helyet foglalt Doris Pack, a Robert Schuman Intézet elnöke, Aleksandra Joksimović, a szerb Center for Foreign Policy elnöke, Milica Kovačević, a montenegrói Center for Democratic Transition elnöke, és Prof. Dr. Schöpflin György, az Európai Néppárt Európai Parlamenti képviselője.

 

Doris Pack szerint az Európai Unió régóta együtt dolgozik a nyugat-balkáni országokkal, amelyek ígéretet kaptak az EU-tól arra, hogy ha teljesítik a koppenhágai kritériumokat, akkor felvételt nyerhetnek a közösségbe. A Robert Schuman Intézet elnöke fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy az Unión belüli a politikai, gazdasági és társadalmi körülmények azóta sem lettek kedvezőbbek a bővítés szempontjából. A 2004-es bővítést, amelynek köszönhetően sok új taggal bővült az Európai Unió nem megfelelő módon kommunikálták Európa társadalmaiban. Ezt kihasználva a szélsőjobboldali mozgalmak képesek voltak a bővítést a saját negatív narratívájuknak megfelelően felhasználni. Az elnök asszony arról is beszélt, hogy az egyes kormányoknak nem szabad megfeledkezniük arról, hogy hangsúlyozzák  polgáraiknak, hogy Brüsszel nem csak önmagában létezik, hanem a kormányok, tagállamok ugyanúgy felelősséggel tartoznak a döntésekért. A Nyugat-Balkán országai földrajzilag Európa közepén helyezkednek el, a közösségünkhöz tartoznak, és az EU-nak segítenie kell őket, hogy még közelebb kerüljenek. Végezetül, Doris Pack kiemelte, hogy minden államnak megvannak a maga sajátosságai, de a jogállamiság, a korrupció ellen folytatott harc, valamint a kisebbségvédelem alapelvei mindenhol ugyanazt jelentik. Minden tagállamnak és tagállamjelöltnek ugyanazon értékekben kell hinniük, így garantálható egy mindenki számára biztonságos Európa.

 

Aleksandra Joksimović egy költői kérdéssel kezdte a mondandóját: a Nyugat-Balkán európaizációjának vagy az EU balkanizációjának vagyunk a tanúi?  Szerinte az európai értékek és az európai modell magán az Európai Unión belül is veszélyben van. A közösségnek képesnek kell lennie betartatni a legfontosabb alapelveket akkor is, ha már egy ország a tagjai közé tartozik. Aszerb kutatóintézet elnöke  beszédében felhozta azt is, hogy szerinte nincs elég támogatottsága az Uniónak a közösségen belül, hiszen például Görögországban a lakosság csupán 27 %-a, míg Franciaországban a lakosság 48 %-a támogatja csak az Európai Uniót. Figyelembe véve ezeket a körülményeket, az Unió számára nem könnyű hatékonyan és hitelesen támogatni a bővítést és a reformokat az aspiráns országokban. Ennek ellenére pozitív hír, hogy Szerbiában a lakosság többsége pozitívan viszonyul a csatlakozáshoz. Aleksandra Joksimović kitért a NATO-tagság kérdésére is: szerinte a NATO-tagság egy fontos stabilizáló tényező a térségben.

 

Milica Kovačević amellett érvelt, hogy a történelem során Montenegró egy alternatív Európa-utat választott magának az Európai Unióhoz való csatlakozás helyett, amely háborúval, menekültáradattal és gazdasági recesszióval járt a volt jugoszláv államok számára. Később ébredtek rá csak arra, hogy az EU kínál jó megoldást. Noha az EU-hoz való csatlakozás lehetősége sok kötelezettséggel jár, mégis megéri, ugyanis az 1990-es évek óta rengeteg tudás érkezett a régióba. ezeket a folyamatokat pedig kár lenne megszakítani. A montenegrói kutatóintézet elnöke kiemelte, hogy az EU képezi az egyetlen demokratikus alternatívát Montenegró és az egész Nyugat-Balkán számára, az alternatív lehetőségek veszélyt jelentenek a regionális stabilitásra és ez háborúhoz, konfliktusokhoz vezethet. Éppen ezért az előadó fontosnak tartja, hogy Montenegró az év végéig csatlakozhasson a NATO-hoz. Véleménye szerint a gazdasági problémák is amellett szólnak, hogy Montenegró tartsa magát az uniós csatlakozási folyamathoz. Európai perspektívából nézve is úgy vélte, hogy a térség elhanyagolása komoly következményekkel járhat az Európai Unió és a térség számára.

 

“A nyugat-balkáni régióról való diskurzusok során nem szabad megfeledkezni a térség törékenységéről sem” - mondta Schöpflin György, az Európai Néppárt Európai Parlamenti képviselője beszédében. Az EU vonzereje a nyugat-balkáni országok szemében csökkent. A képviselő szerint a thessaloniki csúcson az Unióhoz való csatlakozás volt az egyetlen elképzelhető alternatíva, amelyre ígéretet kaptak az államok. Azonban jelenleg egy hatalmi és autoritási űr van jelen Európában, ahol Oroszország, Törökország és Szaúd-Arábia is egy-egy játékosnak számít. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-balkáni térség instabilitása részben az EU felelőssége is a puha hatalmi (soft power) eszközeinek hatástalansága miatt. A képviselő szerint az Unió konfliktusmegoldó mechanizmusai nem a legtökéletesebbek, illetve arra is kitért, hogy nem magukkal a konfliktusokkal van baj, hiszen azok mindig is voltak, hanem azzal, ahogyan az Unió meg akarja azokat oldani. Nyomatékosította, hogy a nyugati országok között konszenzus van, de a közép-kelet-európai országok, melyeket még mindig új tagállamoknak hívnak annak ellenére, hogy már 10 éve csatlakoztak, más perspektívából szemlélik a konfliktusokat. A 2004-ben csatlakozott, poszt-kommunista országok eltérő hagyományokkal, kultúrával, örökséggel és traumákkal váltak uniós tagállamokká. A nyugati tagállamok közül a többség rendelkezik birodalmi múlttal a kolonizáció miatt, viszont az “újak” birodalmak részei voltak, így eltérő félelmekkel és törekvésekkel rendelkeznek..  A képviselő beszédét azzal a gondolattal zárta, miszerint 2014-ben az Unió azon kijelentése, hogy a közel jövőben nem lesz lehetőség a bővítésre, egy hiba volt, amelynek az előre nem látható következményeivel nem számoltak a döntéshozók.

 

Az előadók a hozzászólásokat követően reagálhattak egymás mondandójára, ezt követően pedig a közönség tehette fel a kérdéseit, amelyek nyomán intenzív vita alakult ki a csatlakozási folyamatról általában, illetve az EU jövőjével kapcsolatosan.

Az eseményről készült fényképeket megtekinthetik a közösségi oldalunkon!