Tovább a tartalomra

Az iraki kurdisztáni függetlenségi referendumról tartott kerekasztalt a Külügyi és Külgazdasági Intézet

Az iraki kurdisztáni függetlenségi referendumról tartott kerekasztalt a Külügyi és Külgazdasági Intézet szeptember 27-én Dr. Csicsmann László, Szalai Máté és Dr. Wagner Péter részvételével.


A Szőke Diána által moderált beszélgetésen a szakértők egyetértettek abban, hogy a népszavazás politikai, és nem jogi lépésnek tekinthető, amelynek komoly gazdasági vonatkozása is van. Erbil tárgyalásokat kíván kezdeményezni Bagdaddal a függetlenség kérdésében, ám nem biztos, hogy erre a központi kormányzat nyitott lesz. A referendum értelmezhető a kurd belpolitika mentén is: ennek értelmében a már lejárt mandátummal rendelkező Maszúd Barzáni elnök és a hozzá kötődő Kurd Demokrata Párt igyekszik megerősíteni pozícióit a Kurdisztáni Hazafias Unióval és a Gorrán párttal szemben.

A folyamat nemzetközi következményeit egyelőre még nem látjuk tisztán. Törökország és Irán a saját kurd kisebbsége miatt érzékenyen tekint a folyamatra, az elmúlt hetekben több komoly fenyegető kijelentést is tettek, ám ez nem vezetett kézzelfogható beavatkozáshoz. A referendum óta azonban Iraki Kurdisztánon nő a retorikai nyomás Bagdad, Ankara és Teherán részéről. A kurd kérdés azonban általánosságban a közel-keleti határok állandóságának általános problémáját is felveti, hiszen egy önálló kurd állam létrejötte precedenst teremthetne más etnikai-vallási csoportok számára a térségben, hogy hasonló mozgalmakat indítsanak. Éppen ezért kétséges, hogy a regionális szereplők könnyen elfogadnák a folyamatot.