Tovább a tartalomra

Barabás T. János a KKI vezető elemzője részt vett az NKE Balkán témájú konferenciáján

Barabás T. János vezető elemzőnk 2017.11.13-án részt vett az NKE Balkán témájú konferenciáján. Előadásában a román politikai rendszert mutatta be, amit az alábbiakban foglaljuk össze.


Romániában a pártideológia csökkenő fontosságú szempont a politikai rendszer megértésében, a pártok elsősorban a mintegy 20-30 nagyobb, titkosszolgálatokhoz kacsolódó gazdasági érdekcsoport, valamint a népes vidéki klientúra érdekeit képviselik. Ezek az érdekcsoportok regionális alapon szerveződnek, hagyományosan a bukaresti és az erdélyi csoportok a legerőteljesebbek gazdaságilag, de a dél-romániai/bukaresti csoportoknak van nagyobb politikai befolyásuk az erőszakszervezetek révén is. Románia működő demokrácia, valós többpártrendszerrel, de a fent leírt megkötésekkel. 1990 óta a társadalmi mentalitás váltás és a hatalmi küzdelem hátterében alakul Románia politikai rendszere. A hagyományos társadalmi értékek, és a nyugati típusú modernizáció hívei közötti mentalitás különbség jelenik meg a közéletben is. A román politikai rendszer története a dunai-kárpáti térség román közösségeinek geopolitikai hányattatásai eredményeként alakult, vagyis csak kisebb mértékben volt a társadalom belső fejlődésének az eredménye, és folyamatosan erőteljes külföldi hatások érvényesültek.  Mintegy erre válaszként a modern kor román politikai elitje a mai napig egy feszültséggel terhes, ellentmondásos politikát folytat, amelynek során románosítani igyekeznek a hatalmat, centralizált nemzetállamot építenek, ugyanakkor gazdasági és biztonsági megfontolásokból le tudnak mondani szuverenitásuk egy részéről külföldi szövetségkeresésük során. Ez az összetett politikatörténeti folyamat összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a dunai fejedelemségek már igen korán, a XV.-ik században elvesztették függetlenségüket, amit csak 1880-ben kaptak vissza.

 

Románia alkotmánya az ötödik Francia Köztársaság alaptörvényének mintájára íródott 1991-ben, 2003-ban az EU csatlakozást előkészítendő módosították. A kormány a legfőbb végrehajtó hatalom, amelyet a parlament bizalmi szavazása állít fel, ez alapján az államfő kinevezi és beiktatja az új vezető testületet. A miniszterelnök vezeti és koordinálja a kormány működését, a miniszterek és a kormányfő törvényerejű kormányrendeleteket és adminisztratív jellegű utasításokat hozhatnak. Az alkotmány őre a köztársasági elnök, a francia modelltől eltérően az államfőnek jobban korlátozott hatalma van,  elsősorban külpolitikai, alkotmányosság felügyeleti, és biztonságpolitikai koordinációs feladatai vannak. 5 évenként népszavazással választják meg, jelenleg Klaus Johannis az államfő. Képviseli az országot külföldön, tanácsadó testülete biztonsági stratégiát hoz létre, felügyeli a nemzetbiztonsági tanácsot (CSAT). A hadsereg főparancsnoka.

 

Román különlegesség, hogy a nemzetbiztonsági tanács (CSAT) mondhatni árnyékkormányként működik, döntő befolyása van a belpolitikára. Ennek fő oka az, hogy a román politikai elit tart a külföld, és a kisebbségek befolyásától, és hagyományosan kooptálással alakít ki egy szűk elitet. Ennek a politikai technikának a fő eszköze a titkosszolgálat, amely a nemzetbiztonsági tanácsban van képviselve. Romániát feltételekkel vették fel az EU-ba, NATO-ba, a kormányzat feladata az igazságügyi reform, és a korrupció elleni küzdelem továbbvitele, ezt az Európai Bizottság féléves jelentései monitorizálják, amelyek rendszeresen lesújtóak, és a korrupció nem szűnő veszélyeire figyelmeztetnek. A nemzetbiztonsági tanácsban képviselt nacionalista, centralizáló elit létrehozott egy polgári titkosszolgálat (SRI) és korrupció elleni ügyészség (DNA) együttműködést, amely döntően befolyásolja a belpolitikát, mert a titkos eszközökkel gyűjtött adatok alapján csak tavaly mintegy 200 esetben indult eljárás korrupció miatt.