Tovább a tartalomra

Brüsszeli kerekasztal-beszélgetésen vett részt Varga Gergely, a KKI külső szakértője

2018. április 9-11. között, a Brüsszelben megrendezett „PESCO: A V4 szerepe az Európai Stratégiai Autonómia kialakításában” című kerekasztal-beszélgetésen vett részt Varga Gergely, a KKI külső szakértője. A kerekasztal beszélgetés további résztvevői Tomáš Szunyog, a Cseh Köztársaság EU állandó képviseletének helyettes vezetője, a Politikai és Biztonsági Bizottság állandó képviselője, és Justyna Gotkowska, Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) munkatársa voltak.


A beszélgetés célja a Visegrádi országok stratégiai céljainak és együttműködésük mozgatórugóinak feltárása volt az EU biztonság és védelempolitikájának kezdeményezéseiben, különös tekintettel az EU Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO), a Koordinált Éves Felülvizsgálat (CARD), és az Európai Védelmi Alap (EDF) programokra. A résztvevők véleménye szerint a fenti kezdeményezések előremutató jellegűek, azonban még nem rendelkeznek kiforrott intézményi struktúrával és eljárásrenddel.

Mindegyik visegrádi ország támogatja az Állandó Strukturált Együttműködést, mindazonáltal tisztában vannak ennek korlátaival. A 17 PESCO projekt meghatározása komoly mérföldkő, ugyanakkor a megfogalmazott célok alapvetően válságkezelési képességekre fókuszálnak, így az európai képességfejlesztésre csak korlátozott hatásuk lehet. A beszélgetés résztvevői egyetértettek továbbá abban is, hogy a NATO Védelmi Tervezése meghatározóbb szerepet játszik a V4-ek védelmi tervezési folyamatában, mint az EU Képességfejlesztési terve (CDP); ebben várhatóan a Koordinált Éves Felülvizsgálat sem hoz majd érdemi változást. A V4-ek továbbra is a jelenlegi inkluzív, kormányközi jellegű Állandó Strukturált Együttműködést támogatják, melyben szívesen fogadnák az Egyesült Királyság részvételét is.

A beszélgetésen szóba került még, hogy Lengyelországnak fenntartásai vannak az Európai Stratégiai Autonómia kifejezés használatával kapcsolatban, azonban az Európai Védelmi Alap esetében nagy reményeket fűznek a védelmiiparhoz kötődő közép-európai kis- és középvállalkozások bevonásához. Magyarország pedig az Állandó Strukturált Együttműködés kapcsán annak önkéntes és kormányközi jellegét hangsúlyozta, illetve távlati célként jelölte meg a NATO európai pillérének, illetve az EU válságkezelő és belső biztonsághoz kapcsolódó képességeinek megerősítését, valamint a magyar képességfejlesztés előmozdítását.

Galéria