Tovább a tartalomra

Dr. Vasa László, a KKI operatív igazgatóhelyettese részt vett a 27. Krynica Gazdasági Fórumon

Dr. Vasa László, a KKI operatív igazgatóhelyettese képviselte a Külügyi és Külgazdasági Intézetet a 2017. szeptember 5-7. között megrendezett 27. Krynica Gazdasági Fórumon, ahol a különböző panelekben való aktív részvétel mellett a "Visegrádi Együttműködés – helyünk Európában" című panelbeszélgetést is moderálta.


A panel további résztvevői Dr. Kai-Olaf Lang, a német Stiftung Wissenschaft und Politik vezető kutatója; Arkadiusz Mularczyk, lengyel politikus, Sejm képviselő; Pavel Havliček, a cseh Association for International Affairs szakértője; Ladislav Suhányi, az Eperjesi Egyetem rektorhelyettese Szlovákiából; valamint Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője és a Nézőpont Intézet kutatója voltak.

Dr. Lang amellett érvelt nyitóbeszédében, hogy a V4-ek az általános meggyőződéssel ellentétben háromféleképpen is teremtettek hozzáadott értéket az Európai Unióban. Egyrészt, a közös európai problémák megoldására vonatkozó politikai megoldáskeresés során a V4-ek megmutatták azt, hogy milyen a hagyományos gondolkodási sémáktól való eltérés (“thinking outside of the box”), így például a migrációs válság során követett politika egyfajta "konstruktív irritációnak" tekinthető a mainstream uniós politika szemszögéből – fogalmazta meg Dr. Lang. Másrészt, a V4 jó példája a "természetes együttélésnek", illetve harmadrészt olyan belső szereplői az Európai Uniónak, akiknek kiforrott elképzelésük van a szuverenitásról, szorgalmazzák a "legitimitást először" megközelítésmódot és a színesítik az Unió közösségi szintjén zajló politizálást. Dr. Lang továbbá hangsúlyozta, hogy az egységes EU válaszúthoz ért: a pragmatikus pozsonyi szellem és a Franciaország által képviselt ambiciózusabb vízió között kell választania. A szakértő szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy a választások után Németország melyik úton indul majd el. A szolidaritás értelmezése körüli különbségek, a gazdasági és identitási konvergencia illúziója, valamint Németország kétféle törekvése – egy értékalapú EU létrehozása és az európai egység helyreállítása – jelentik az EU-n belüli széttöredezettség legfőbb tényezőit.

Arkadiusz Mularczyk a V4 jövőjét illetően úgy nyilatkozott, hogy a tagállamoknak olyan kérdések mentén kell együttműködniük, amelyek egyesítik őket az Európai Unión belül. Elmondása szerint a közép-kelet-európai országok egyik legnagyobb problémája - amely megakadályozza a további hatékony együttműködést - abban rejlik, hogy ezek az országok nem képesek megérteni a kooperáció és koordináció szükségességet, mivel mindig szuverén országok voltak. Mularczyk arra is kitért, hogy a V4 jövőjének másik nagy kérdése gazdasági természetű: mintegy 2,5 millió, a térségből származó olyan állampolgár él az EU nyugati tagországaiban, akik munkavállalóként külföldre adóznak, miközben a közép-kelet-európai országok finanszírozták oktatásukat. Ez hatalmas problémát jelent az adórendszereknek. Továbbá, megfigyelhető egyfajta francia és német tőkétől való gazdasági függés, illetve az infrastrukturális fejlesztések területén is problémákkal küszködnek ezek az országok. Ezért Mularczyk arra a következtetésre jutott, hogy a V4 országok közös érdeke, hogy e kérdésekben egységes hangon szólaljanak fel az Európai Unióban.

Pavel Havliček, cseh szakértő hangsúlyozta, hogy a migrációs válság megváltoztatta mind a V4-ekről alkotott közfelfogást, mind az együttműködés koncepcióját. Jelenleg a kooperáció fő kérdései a migrációs válsággal összefüggő határok védelme és további biztonsági kérdések, azonban Havliček úgy véli, hogy a migráción túl más területeken is szükség van az összefogásra, hiszen a közös fellépés előmozdítása más területeken alapvetően nem financiális természetű, hanem csupán prioritások kérdése. Ezért vissza kell térni a pragmatikusabb megközelítéshez az energiapolitika, a Németországgal és a Keleti Partnerséggel való együttműködés terén is, hiszek ezek a V4-ek közös érdekei.

Ladislav Suhányi arra reflektált beszédben, hogy a V4-eknek döntést kell hozniuk arról, hogy egyáltalán meg tudnak-e állapodni az EU-hoz kapcsolódó közös érdekeikről: képesek-e jól meghatározott prioritások mentén együttműködni vagy továbbra is csak ad hoc szituációkban, válsághelyzetekben akarnak közösen fellépni. Suhányi szerint legalább három különböző politikaterületen azonosítható közös érdek: a külső határok, az iparpolitika és az autópálya-fejlesztés területén. Ezenkívül a V4-nek azt is meg kell határoznia, hogy a központi EU-hoz akarnak-e tartozni az euró valuta bevezetésével vagy sem.

Végezetül Mráz Ágoston Sámuel megemlítette, hogy ha a V4 országok csatlakozni kívánnak az EU magjához, először meg kell határozni, mit jelent az EU magjának lenni: csak egy absztrakt fogalmat, vagy például az euro övezethez való csatlakozástól válik egy tagország az EU központi országává? A német választások után ez a kérdés ismét előtérbe fog kerülni, ami nehéz döntésekhez vezethet. A magyar szakértő hangsúlyozta, hogy Németországnak továbbra is az EU menedzserének kell lennie, bár az utóbbi években nem volt igazán sikeres ebben a tekintetben, mivel a német és közép-európai együttműködés megállt, és Németország elvesztette természetes befolyását ebben a térségben, ami a menedzser-szerep eróziójához vezetett. A Nézőpont szakértője továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU-n belüli V4-es érdekképviselet fókuszának a védelempolitikára és az infrastruktúrára kell koncentrálnia az új 2019-2020 költségvetési tárgyalások során.

Galéria