Tovább a tartalomra

Duna Régió és a Nyugat-Balkán európai uniós stratégiája: A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésének kihívásai és lehetőségei

Június 27-én sor került a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett második Duna Régió Stratégia konferenciára a KKI-ben, mely a "Duna Régió és a Nyugat-Balkán európai uniós stratégiája: A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésének kihívásai és lehetőségei " címet viselte. A konferencia programja egy délelőtti zárt szakértői panelből és egy délutáni nyilvános kerekasztal-beszélgetésből állt.


A délelőtti, zárt szakmai panel során a térség országainak közlekedési szakértői vitatták meg a Duna-régió és a Nyugat-Balkánt érintő aktuális kihívásokat. A technikai jellegű problémák mellett a hangsúly azokon a külső környezeti és intézményi tényezőkön voltak, melyek a gazdasági fejlődést és a közlekedési hálózat kiterjesztését szolgálják. Felmerült a nemzeti stratégiák összehangolásának fontossága, az esetleges EU-s források hatékony felhasználása, a tudományos eredmények becsatornázása a döntéshozatalba, valamint a hosszú távú gondolkodás szerepe. Külső kitekintésben szó esett a Nyugat-Balkánt célzó kínai és török befektetések gazdasági és társadalmi hatásairól.

A délutáni programot Schőberl Márton nagykövet, a KKI igazgatója nyitotta meg, aki beszédében elmondta, hogy Magyarország 2016. novemberében vette át az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának soros elnökségét, melynek keretében 2017. október 18-19-én kerül megrendezésre a Duna Régió Stratégia éves csúcstalálkozója Budapesten. A csúcstalálkozóra való szakmai felkészülés részeként a Külügyi és Külgazdasági Intézet – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – három tematikus konferenciát szervez a Duna Régió Stratégia tagállamait érintő aktuális szakpolitikai kérdésekről, név szerint az energia, a közlekedés, valamint a „clean connectivity” / „tiszta összeköttetés” témakörökben. Az első konferenciára „Energetikai kilátások 2020 után” címmel 2017. május 31.-én került sor. A mostani konferencia apropója pedig nem más, mint a közlekedést érintő legfontosabb kihívások és lehetőségekről való konzultáció folytatása.

Az EU Duna Stratégia elnökségének nevében Bihari Katalin tartott nyitóbeszédet, aki átadta Joó István, a vízdiplomáciáért, exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos üdvözletét. Bihari elmondta, hogy jelenleg három transznacionális projekt lépett a végrehajtási szakaszba, melyek mintegy 8 millió euró értékű uniós támogatással rendelkeznek. Bihari továbbá kifejtette, hogy a magyar elnökség egyik prioritása a nyugat-balkáni országokkal, Ukrajnával és Moldovával való együttműködés szorgalmazása, a rendszeres párbeszéd elindítása és a legjobb gyakorlatok megosztása. Egy másik prioritás az együttműködés erősítése és a makro-regionális stratégiákkal kapcsolatos párbeszéd növelése. Továbbá kifejtette, hogy a Duna-stratégia célja egy biztonságos, összekapcsolt és virágzó régió létrehozása, melynek három pillérre az energiabiztonság, az infrastruktúrafejlesztés és a tiszta összeköttetés. Ezért ma ez a konferencia kulcsfontosságú szerepet játszik annak megvitatásában, hogy miként növelhető a régiós kapcsolat a Nyugat-Balkán országaival.

Cesare Bernabei, nyugalmazott tanácsos, az Európai Bizottság városi fejlesztési stratégiáinak korábbi képviselője is üdvözölte a konferencia résztvevőit. Beszéde során kiemelte, hogy érdemes emlékezni arra, hogy a Balkán nagyon fontos régió Európa számára, mert összeköttetést jelent a Kelettel. Mivel tranzit régióról van szó, ezért hatékony szállítási rendszert kell létrehozni a Nyugat-Balkánon. Bernabei kitért arra is, hogy a Duna-stratégia nem csak az Európai Unió tagállamaira, hanem a transzeurópai hálózatokra is kiterjed, amelyek így a Nyugat-Balkán országaira is vonatkoznak. Barnabei szerint fontos a fenntartható közlekedési rendszer kérdésköréről is beszélni, különösen a civil társadalom szemszögéből.

A vitaindító beszédeket követően egy kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét, melynek résztvevője volt Dušan Proroković, a szerb Nemzetközi Politikai és Gazdaságtudományi Intézet (Institute for International Politics and Economics) kutatója, Vágvölgyi Szabolcs, a Századvégi Gazdaságkutató Intézet tudományos munkatársa és Ion Voicu Sucala, a romániai Kolozsvári Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi docense. A panelt Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője moderálta.

Először Dušan Proroković mutatta be az EU közelmúltbeli terveit a közlekedési folyosókat illetően, amelyek áthaladnak a balkáni térségen, továbbá hangsúlyozta a közlekedés geo-gazdasági szempontjait, kiemelve, hogy a folyosók nem versenyezhetnek egymással. Beszédében elmondta, hogy a stratégiák egyáltalán nem kompatibilisek egymással, párhuzamos konstrukciók léteznek egyszerre, mint például a IV Folyosó és a X Folyosó esetében az megfigyelhető. Ezenkívül számos ellentmondás található az EU portfólióján kívül eső, balkáni államokat érintő pán-európai és nemzeti projektek között. A közlekedést illetően Proroković azt állította, hogy a Balkán gazdasági - és néha politikai - környezete nem optimális a fejlődés szempontjából. Arra a következtetésre jutott, hogy a Duna-stratégia más dimenzióit is figyelembe kell venni. A fejlődés ösztönzése érdekében új elképzelésre és új politikai kezdeményezésre van szükségünk, mivel a közlekedés biztonsági szempontból is fontos.

Előadása során Vágvölgyi Szabolcs bemutatta a Duna-régió alternatív közúti üzemanyag-infrastruktúrájával kapcsolatos folyamatban lévő kutatásait, az interoperabilitás fejlesztési pályáját és az alternatív támogatások megvalósulását. Míg az ágazatok egyes ágai már teljesen kompatibilisek, a működési költségek és a technológiai ismeretek közötti különbségek együtt léteznek. Arra hivatkozott, hogy ezeknek a kihívásoknak a leküzdése érdekében társadalmi és technológiai átmenetre van szükség a fosszilis üzemanyagokról az alternatív üzemanyaggal működő járművekre. Vágvölgyi számos esettanulmányt is bemutatott előadása során. Míg Brazília jelentős bioetanol alapú bioüzemanyag-ágazattal rendelkezik, Kína bír a legnagyobb elektromos járműpiaccal, Japán pedig a hidrogén-üzemanyagcellák fejlett használatáról ismeretes. Továbbá, összehasonlításra kerültek Ausztria és Szerbia infrastrukturális képességei is.

Ion Voicu Sucala a kelet-európai Duna-vidék gazdasági fejlődésének kihívásairól beszélt, valamint a közlekedési stratégiák fontosságáról, különös tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T). Elmondása szerint a legnagyobb kihívás a közepes jövedelmű növekedési csapda (middle-income trap) leküzdése. Felvetette a kérdést, hogy a fejlődés a jó közlekedési útvonalak miatt jön létre vagy fordítva. Sucala azzal érvelt, hogy a Nyugat-Balkán konfliktusokkal teli régió, és ezen országok számára az EU-integráció a legnagyobb lehetőség arra, hogy békés úton fejlődjenek tovább. Számos versenystratégiát találhatunk azonban az EU, Kína, Törökország és Oroszország különböző érdekei terepeként szolgáló régióban. Sucala végezetül kitért arra is, hogy ha egy országnak nincs elképzelése a közlekedés hosszú távú fejlődésével kapcsolatban, akkor függetlenül attól, hogy mekkora összeget folyósít az Unió a különböző uniós alapokból, a siker aránya nagyon alacsony lesz, különösen egy olyan országban, amely a közepes jövedelmű csapda áldozata lett. Ezért a fenntartható gazdasági fejlődés eléréséhez új modellre van szükségünk.