Tovább a tartalomra

Duna Régió Stratégia: “Energetikai kilátások 2020 után” konferencia

2017. május 31-én került megrendezésre a „Duna Régió Stratégia: Energetikai kilátások 2020 után” c. konferencia a KKI-ben. A program a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával jött létre, és az első esemény a 2016-2017-es magyar Duna Régió Stratégia elnökségéhez kapcsolódó konferenciák sorában. A délelőtti, zárt szakmai panelben a DRS tagállamok képviselői a közép- és délkelet-európai energiarendszereket érintő technikai, infrastrukturális és szabályozási kihívásokat járták körbe, míg a délutáni, nyílt előadások a klímaváltozás és a „zöld” energetikai forradalom térségre gyakorolt hosszú távú politikai, gazdasági és társadalmi hatásait is bemutatták.


Magyarország 2016. novemberében vette át az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának soros elnökségét, melynek keretében 2017. október 18-19-én kerül megrendezésre a Duna Régió Stratégia éves csúcstalálkozója Budapesten. A csúcstalálkozóra való szakmai felkészülés részeként a Külügyi és Külgazdasági Intézet – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – három tematikus konferenciát szervezett a Duna Régió Stratégia tagállamait érintő aktuális szakpolitikai kérdésekről, név szerint az energia, a közlekedés, valamint a „clean connectivity” / „tiszta közlekedés” témakörökben. Az első konferenciára „Energetikai kilátások 2020 után” címmel 2017. május 31.-én került sor.

A délelőtti, zártkörű szakértői panelben a Duna Régió Stratégia országait képviselő szakértők aktuális energetikai és klímapolitikai kérdéseket vitatták meg. Komoly szakmai párbeszéd alakult ki a földgázpiaci integráció, a K+F tevékenységek szerepe, a határon átnyúló együttműködés, valamint a nemzeti és Uniós energetikai jogharmonizáció kapcsán. A beszélgetés résztvevői fokozott figyelmet fordítottak arra a kérdésre is, hogy miként lehet a leginkább kiaknázni a térségbeli országok közti politikai és üzleti szinergiákat az energetika terén.

A konferencia második, délutáni része már nyilvánosan zajlott, és a Duna régió térségének hosszú távú energetikai kilátásairól szólt. Köszöntőbeszédében Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója röviden bemutatta a közép-/délkelet-európai régiót érintő legfőbb energetikai trendeket. A Külgazdasági és Külügyminisztérium képviseletében Joó István miniszteri biztos nyitóbeszédében a magyar DRS elnökség prioritásait, ezen belül az államközi partnerségek szerepét mutatta be. A harmadik felszólaló Deák Zoltán volt, aki az Európai Bizottság magyarországi képviseletének színeiben az EU makrogazdasági fejlesztési stratégiája szempontjából értékelte a Duna régiót.


Az ezt követői panelbeszélgetésen öt elismert energetikai és klímapolitikai szakértő vett részt. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője felhívta a figyelmet, hogy túl kell lépni a hagyományos „gázvezeték-politikára” koncentráló energiabiztonsági koncepción, és ehelyett a dekarbonizáció és zöldítés politikáinak globális hatásaira érdemes helyeznünk a hangsúlyt. A három meghívott külföldi előadó – Pavol Szalai (vezető szerkesztő, EurActiv.sk, Szlovákia), Victor Logatskiy (vezető energetikai kutató, Razumkov Centre, Ukrajna), valamint Todor Galev (vezető elemző, Center for the Study of Democracy, Bulgária) nemcsak saját országuk energiapolitikai stratégiájába engedtek betekintést, hanem ezen döntések társadalmi és környezetvédelmi hatásaiba is. Az utolsó felszólaló Ságvári Pál, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete volt. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2020-at egelőzően a térség országai előtt elsősorban infrastrukturális kihívások állnak, addig a következő évtized(ek)ben már sokkal nagyobb horderejű iparági átalakulás fog végbe menni. A panelbeszélgetést követően élénk eszmecsere alakult ki a hallgatóság és a szakértők között. Az egész napos rendezvény moderátora Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője volt.

A Duna Régió Stratégia következő tematikus konferenciájára a tervek szerint júniusban kerül sor, és középpontjában a közlekedés áll majd.