Tovább a tartalomra

Future of the Economic and Monetary Union of the EU

Portugál, finn, német és magyar szakértők vitatták meg az eurózóna válságkezelésének eredményeit és a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívásokat a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetésén.


2019. február 7-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet adott otthont a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésnek. A Portugáliából, Finnországból, Németországból és Magyarországról érkezett szakértők egyaránt képviselték a közszférát és az akadémiai szektort, így a GMU előtt álló kihívások megvitatására több szempontból is lehetőség nyílt.

Az eseményt megnyitó előadásában az Európai Bizottság magyarországi képviseletéről érkezett Gyenes Zoltán rámutatott azokra a kedvező makrogazdasági és foglalkoztatottsági mutatókra, amelyek bizonyítják, hogy az eurózóna központosított monetáris politikája képes választ adni a gazdasági válság kihívásaira. Paula Costa a portugál pénzügyminisztérium képviseletében ismertette országa sikeres válságkezelő erőfeszítéseit az eurózónán belül: mióta Portugália 2014-ben befejezte a részvételét az EU pénzügyi segélyprogramjában (EFSF), jelentős mértékben sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot. Paula Costa, hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdászához, Dr. Palotai Dánielhez, hangot adott abbéli meggyőződésének, hogy a nem eurót használó tagországokat jobban be kellene vonni az Európai Stabilitási Mechanizmus körüli döntéshozatali folyamatokba. Dr. Palotai azt követően vonta le ezt a következtetést, hogy bemutatta a magyar kormány válságkezelésre alkalmazott módszereit, melyek közül kiemelte az adóreformot és a kis- és középvállalatok részére juttatott kedvező hiteleket. Dr. Paweł Tokarski, a Német Külügyi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) kutatója Németország GMU-val kapcsolatos érdekeit a feltételesség elvén alapuló megközelítésben és az egységes piac egységében jelölte meg. A Helsinki Egyetemről érkezett Antti Ronkainen azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat, ahogy az Európai Központi Bank a válság alatt az „euró rabszolgája” lett, emellett pedig, rámutatva Görögország és Olaszország máig tartó nehézségeire, az eurózónából való kilépés lehetőségét is felvetette, mint megvizsgálandó lehetőséget. A kerekasztal-beszélgetés moderátora Molnár Tamás Levente, a KKI kutatója volt.

Galéria