Tovább a tartalomra

Horvát-magyar diplomáciai fórum

2017. május 15-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és Horvátország Budapesti Nagykövetségének közös szervezésében valósult meg a Horvát-magyar diplomáciai fórum, amelynek apropóját a diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója szolgáltatta.Az eseményt Orosz Anna, a KKI Nyugat-Balkánért felelős kutatója moderálta.


Köszöntő beszédében Schőberl Márton, a KKI igazgatója kiemelte, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele rendkívül nehéz körülmények között történt, mivel minkét országon belül, mind a nemzetközi környezetben jelentős változások mentek végbe. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a két ország mindig is fontos volt egymás számára, és hogy a felmerülő konfliktusok és feszültségek ellenére a jó kapcsolatok és a közös célok határozták meg a kapcsolatokat. Gordan Grlić-Radman, Horvátország budapesti nagykövete az elmúlt 25 év horvát-magyar kapcsolatainak történelmi összefoglalójával köszöntötte a megjelenteket, illetve rámutatott, hogy számos tekintetben – pl. a kisebbségek védelme területén – példaértékű a magyar-horvát együttműködés, amelyet immár nem terhelnek nyitott kérdések.

Ezt követően Íjgyártó István, a Külügyminisztérium kulturális és tudomány-diplomáciáért felelős államtitkára tartotta meg nyitóbeszédét, amelyben kiemelte a két ország között 25 éve fennálló együttműködés és barátság fontosságát, és megismertette a közönséget a legújabb együttműködési fejleményekkel (pl. kulturális események, konzulátusok kölcsönös nyitása Pécsett és Eszéken). Államtitkár úr kitért az aktuális, globális, illetve regionális kihívásokra (mint például a migrációra, valamint a nyugat-balkáni stabilitási problémákra), amelyekkel közösen kell szembenézniük, egy jobb jövő reményében.

A fórumhorvát-magyar bilaterális kapcsolatoktörténelme és jövője c. viselő vitapaneljén elsőkéntMateGranić, Horvátország korábbi miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, valamint a jelenlegi horvát államfő különleges tanácsadójaszólalt fel. Nagyra értékelte Magyarország következetes támogatását mind a horvát független államiság kiharcolásának idején, mind a 2000-es években, Horvátország euroatlanti integrációja során. Véleménye szerint a két ország céljai és érdekei jelentős mértékben átfedik egymást, és ezért természetes szövetségesként kell együttműködniük. Hangsúlyozta, hogy nincs olyan nyitott kérdés, amit ne lehetne rövid távon megoldani, viszont számos terület (közlekedés, energiapolitika, nyugat-balkáni politika) kínál lehetőséget a kapcsolatok fejlesztésére.

Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminisztere a horvát-magyar közös történelméből idézett példákat, amelyek „mintául” szolgálhatnak az integrációra és együttműködésre a két ország számára. Azt a kérdést is felvetette, hogy mi lehet az oka annak, hogy nem tud kialakulni egy a horvát-magyar (jó) kapcsolatokhoz hasonló szlovák-magyar viszony. Másokhoz hasonlóan ő is kiemelte a kisebbségek kapcsán kialakult együttműködés példaértékét, de szintén hiányosságokat állapított meg a kereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában.

Mario Jareb, a Horvát Történeti Intézet tudományos munkatársa, kutató és történész, a horvát és a magyar nemzet együttélésének fontos állomásait mutatta be. Rámutatott továbbá, hogy a kilencvenes évek elején gyökeres változáson ment keresztül a horvátok „magyar emberképe”, a korábbi ellenségesebb szemléletet egy baráti válthatta fel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a negatív sztereotípiákhoz hozzájárultak sokszor azok a horvát és a magyar döntéshozók, akik visszaéltek helyzetükkel. és nemzetük támogatása helyett önös érdekeik szerint cselekedtek. Ezek a történelmi események azonban hozzájárultak a modern horvát társadalom kialakulásához,illetve így tudott Horvátország a tudomány, oktatás és a gazdaság területén is egy modern transzformáción keresztül mai szintjére eljutni.

Novák Tamás, a Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi igazgatójaa Horvátország gazdasági transzformációjának jellegzetességeit ismertette a hallgatósággal, illetve állította szembe azokat a magyar tapasztalatokkal. Hangsúlyozta, hogy a kilencvenes évek háború hatásainak és következményeinek – pl. az infrastruktúra lepusztulása, hiperinfláció, versenyképességbeli hátrányok – a leküzdése mind a mai napig komoly nehézséggel járnak mind Horvátországban, mind a régióban. Horvátország a negatív hatásokat részben a turizmus bevételeiből tudta ellensúlyozni, de a magyar-horvát bilaterális gazdasági kapcsolatok is tükrözik a két ország gazdasági átalakulásában mutatkozó különbségeket. Hangsúlyozta, hogy nagyon sok cég tud jól együttműködni a két ország között, és a kereskedelemben még mutatkozik bőven potenciál. A jövőre nézve fontos együttműködési lehetőségekre mutatott rá a felsőoktatás területén és a „keleti nyitás” politikában.

A vita záró részében a panel résztvevői külön figyelmet szenteltek a Nyugat-Balkán régión zajló eseményeknek és fejleményeknek, amely mind Horvátország, mind Magyarország külpolitikája szempontjából kiemelt figyelmet élvez. Az esemény végül abban a pozitív szellemiségben zárult, hogy a jövőre nézve is számos jó együttműködési lehetőség kínálkozik a kétoldalú kapcsolatokban, amelyekhez a Horvát-magyar diplomáciai fórum fontos és lényeges tartalmi elemeket kínált.