Tovább a tartalomra

Kerekasztal-beszélgetés: az EU szerepének nyomában Szíria jövőjét illetően

A több mint hét éve tartó szíriai polgárháború eddig legalább félmillió ember életét követelte, a háborút lezáró megoldás azonban még távolinak tűnik. A konfliktus jobb megértése és az Európai Unió szíriai szerepével kapcsolatos kérdések megvitatása érdekében a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetést szervezett helyi tapasztalattal rendelkező diplomaták részvételével.


Két, a szíriai helyzetet ismerő diplomata vett részt a rendezvényen: Volkmar Wenzel, Németország budapesti nagykövete, aki 2005 és 2008 között vezette az ország diplomáciai misszióját Damaszkuszban, valamint Budai János nyugalmazott nagykövet, aki 2009 és 2012 között szolgált Magyarország szíriai nagyköveteként. A kerekasztal-beszélgetést a Külügyi és Külgazdasági Intézet közel-keleti kutatási programkoordinátora, Szalai Máté moderálta.

Budai János nyitóbeszédében három dimenzió alapján elemezte a konfliktust: a belföldi, a regionális és a nemzetközi tényezők felől. Helyi szinten a fiatalok magas munkanélküliségi rátája, valamint a gazdasági lehetőségek beszűkülése emelhetők ki a felkelés okai között. Továbbá a helyi törzsek is meghatározó szerepet játszanak a lojalitási struktúrákban, amelyeket ugyan gyakran kifelejtenek a konfliktus elemzéséből. Mindezen okokból kifolyólag félrevezető lenne a konfliktust egy vallási konfliktusra leegyszerűsíteni – szögezte le az egykori damaszkuszi magyar nagykövet. Szintén fontos lenne Budai János szerint, hogy a polgárháború regionális és globális következményei miatt geostratégiai keretekben elemezzük az eseményeket, hogy jobban megértsük a konfliktust és megoldást tudjunk rá találni.

Volkmar Wenzel a beszéde elején kiemelte, hogy az Európai Uniónak nem szerepet, hanem megoldást kell keresnie a szíriai polgárháborúban. A helyzet komplexitásából adódóan az európai államoknak „stratégiai türelmet” kell gyakorolniuk és nem szabad gyors megoldásokban hinniük. A német nagykövet szerint rövid távon csak az erőszak csökkentésében és a konfliktus befagyasztásában reménykedhetünk a további vérontás megakadályozása érdekében. Az európai államoknak ezen túl el kell kerülniük a mélyebb katonai beavatkozást Szíriában, és továbbra is hozzá kell járulniuk a humanitárius helyzet fejlesztéséhez, illetve a helyi szereplők bevonásával a biztonság javításához. Annak ellenére, hogy az EU a legnagyobb humanitárius donor Szíriában, sokak tévesen úgy ítélik meg, hogy a szervezet kevés figyelmet fordít a polgárháborúra és nem szán elég erőforrást a válság kezelésére.

A beszélgetés további részében a felek egyetértettek abban, hogy az EU túlbecsülhette saját befolyását az ún. „arab tavasz” éveiben. Ugyanakkor Volkmar Wenzel azt is hangsúlyozta, hogy sokan alulbecsülték annak lehetőségét, hogy a forradalmakból fegyveres konfliktusok eszkalálódhatnak. A résztvevők nem értettek egyet az Európai Unió jelenlegi befolyásával kapcsolatban – egyik oldalról Budai János szerint (többek között a koordináció hiányából adódóan) az EU-nak nem sikerült felnőnie a feladathoz, másrészről azonban Volkmar Wenzel optimistább volt, és amellett érvelt, hogy az EU-t nem szabad alábecsülni. Egyes regionális és globális szereplők vitatott beavatkozásai és a szíriai kormány egyensúlyozása miatt az EU fontos szerepet tölthet be az újjáépítés és a stabilizáció folyamatában.