Tovább a tartalomra

Közép-Európa – Európa szívében

2017. december 15-én került megrendezésre a Stronger Together – Mapping a New Path for the European Union rendezvénysorozat idei utolsó, rendhagyó módon magyar nyelvű eseménye. A rendezvény a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI)és a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárságának közös programjaként került megrendezésre.


A kerekasztal-beszélgetésen Dr. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Dr. Grúber Károly nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztályának vezetője és Prőhle Gergely nagykövet, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója osztotta meg véleményét a közép-európai mítoszokkal kapcsolatban. A beszélgetést Schőberl Márton a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója moderálta.

Navracsics Tibor rögtön az elején leszögezte, hogy az eseményen magánemberként és nem EU-biztosként nyilatkozik. Márai Sándort idézve kijelentette: régen Közép-Európa nyugati határát a német-belga képezte, ez az elképzelés azonban a II. világháborús átrendezést követően megváltozott. Közép-Európa a magyarok számára a legfontosabb, Magyarország Közép-Európát fedezte fel az elvesztett terület, népesség és nemzetiségek okozta trauma feloldására. Jóllehet napjainkban sokan a V4-ekkel azonosítják Közép-Európát, ez a régió azonban a Visegrádi Együttműködésnél többet takar. Navracsics Tibor rámutatott a Habsburg dinasztia meghatározó szerepére a régió szempontjából: a Habsburgok után sok próbálkozás volt a közép-európai politikai és gazdasági egység újjáélesztésére, mindezt azonban sikertelenség övezte. A Habsburgok sikerének oka a jól működő intézményrendszer volt, a V4-ek is akkor lehetnek sikeresek, ha az együttműködés intézményesül – emelte ki a EU-s biztos. A négy ország közül egyedül Magyarország támogatta korábban az együttműködés intézményesítését.

Grúber Károly egyetértett abban Navracsics Tiborral, hogy Közép-Európát nem csak a V4 országok jelentik, a térég ennél jóval nagyobb, amely magában foglalja a balti államokat, Szlovéniát, Horvátországot, Romániát és Bulgáriát is. Kiemelte a visegrádi együttműködés aktív szerepét és hatékonyságát, mely többek között abból is látszik, hogy az együttműködésen belül még nem volt jelentős konfliktus és hogy bizonyos időközönként számos ország jelezte csatlakozási szándékát. Németország ezzel szemben abban érdekelt, hogy a V4-eket külön-külön kezelje, így jobban érvényesüljön a német dominancia. Grúber Károly szerint történelmi tények bizonyítják, hogy a magyar nemzet aranykorát az Osztrák-Magyar Monarchia idején élte, azonban máig tartó értelmiségi vita van róla, hogy Magyarország szempontjából a Habsburgokkal való kiegyezés jó megoldás volt-e vagy nem.

Prőhle Gergely Németország szerepét emelte ki Közép-Európa szempontjából. A német egyesítéssel lett Németország valóban közép-európai állam. Németország számára a közép-európai térség gazdaságilag is kulcsfontosságú: a német kereskedelmi forgalom nagyobb a V4-ekkel, mint Franciaországgal. A visegrádi együttműködés intézményesüléséhez szerinte külső motiváció kell.

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a visegrádi együttműködésnek van jövője.