Tovább a tartalomra

Marokkó fő reformtörekvései és nemzetközi helyzete – Mounia Boucette marokkói külügyi államtitkár előadása

Március 14-én, csütörtökön, Mounia Boucette, Marokkó külügyi és nemzetközi együttműködésekért felelős minisztériumának államtitkára tartott előadást tartott a Külügyi és Külgazdasági intézetben, ’Marokkó fő reformtörekvései és nemzetközi helyzete,’ címmel. Az előadás számos témát érintett, elsősorban Marokkó erőforrásaira, iparára, kereskedelmi kapcsolataira és külpolitikájára fókuszált.


Az államtitkár kezdésként Marokkó gazdasági és társadalmi kapacitásairól beszélt. Ugyan az ország számos természeti erőforrásból (pl. olajból) hiányt szenved, de legnagyobb előnye a humánerőforrás fejlesztésére való törekvés. Ezután kiemelte a marokkói társadalom sokszínűségét, amit a kormány mindenáron szeretné támogatni a jövőben is. Ennek jegyében számos reformot vezettek be az elmúlt húsz évben, többek között egy új alkotmányt fogadtak el 2002-ben.

Ezek után az előadás fókusza Marokkó ipari szektorára helyeződött át. Szó esett az ország legfontosabb ágazatairól, például a textiliparról, az élelmiszeriparról, és a haliparról. Külön kiemelte a légi ipar fontosságát, amelyik az egyik leginkább fejlődött az elmúlt években. Boucette államtitkár asszony a kormány ökológiai stratégiájára is felhívta a figyelmet: Rabat egyik fontos terve, hogy környezetbarát módszereken keresztül modernizálja a mezőgazdaságot. Az államtitkár megállapította, hogy országa energiafogyasztásának 30%-a zöld energia, és reményei szerint ez csak növekedni fog a jövőben.

A gazdasági változásokon túl a külügyminiszter hosszasan beszélt Marokkó külpolitikájáról. A kezdvező geostratégiai helyzetének köszönhetően Marokkó jó kapcsolatokat tudott kialakítani más országokkal, amely abban is meglátszik, hogy a Marokkó több mint ötven országgal kötött szabadkereskedelmi egyezményt. A kormány fő célja, hogy támogassa az afrikai integrációt, a nemzetközi problémák (például a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus vagy a vegyi fegyverek terjedése) regionális együttműködéseken keresztül történő megoldását,  a békés és biztonságos világrend kialakítását, és az interkultúrális párbeszédet.

Az előadás végén az államtitkár Marokkó és az Európai Unió közötti kapcsolatokról is beszélt. Marokkó évtizedek óta jó viszonyt ápol az Unióval, amely elengedhetetlen a Földközi-tenger térségének stabilitása szempontjából. Az együttműködés intenzitását jelzi a nemrégiben elfogadott halászati megállapodás is. A magyar-marokkói kapcsolatról az államtitkár pozitívan nyilatkozott: Magyarország számára Marokkó jelenti a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner Afrikában, ugyanakkor a gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbra fűzésére még lenne lehetőség.

Galéria