Tovább a tartalomra

Moldova témájú kerekasztal-beszélgetésen vett részt Barabás T. János a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nagyköveti fórumán 2018 április 25-én került megrendezésre a Moldova Köztársaságot bemutató kerekasztal-beszélgetés, amelynek meghívottjai Oleg Tulea moldovai nagykövet, Dr. Bánfi Ferenc tábornok, volt EUBAM misszióigazgató és Barabás T. János vezető kutató voltak. Az eseményt Dr. Mészáros Bence az NKE tanszékvezető egyetemi docense moderálta.


Oleg Tulea előadásában kitért arra, hogy a 2015-ös moldovai bankbotrány után sikerült növekvő pályára állítani és stabilizálni a gazdaságot, a külkereskedelem kétharmada már az EU-val zajlik. A felmérésekben a moldávoknak több, mint fele a nyugati integrációt támogatja, 30%azonban az Oroszország által vezetett eurázsiai integrációt helyezi előtérbe.  Az idei novemberi választások után bármilyen kormány is lesz, várhatóan folytatódni fog a modernizáció, és az uniós integráció.  A moldávok kisebb része támogatja a NATO-tagságot, a többség a semlegesség mellett van, és ezt figyelembe veszik a kormányok is.  Ugyancsak alacsony a Romániával való egyesülést támogatók tábora. Hazája kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik térségünkben, és üdvözli az EU Moldova Barátai Országcsoport tevékenységét, amelynek Magyarország is tagja.

Dr. Bánfi Ferenc beszámolt az EU moldovai határ monitorizálási missziójának tevékenységéről, amely lényegileg járult hozzá Moldova és Ukrajna nyugati integrációjának elősegítéséhez. Sokrétű problémát kellett megoldjanak, kezdve a helyi hatóságok képességeinek és együttműködésének a fejlesztésétől, a modern technikák és eljárások bevezetéséig, de felléptek az illegális árucsempészet ellen is. 

Barabás T. János vezető kutatónk beszámolt arról, hogy kitűnő kétoldalú kapcsolataink vannak, rendszeresek a magas szintű találkozók, a kölcsönös kereskedelem meghaladta tavaly a 100 millió eurót. Magyarország az EU, és a V4 keretében is támogatja Moldova uniós integrálását. Ez utóbbi folyamat lehet a leghatékonyabb válasz a Moldovát érintő biztonsági kihívásra is: a fekete-tengeri fegyverkezés és bizonytalanság a Krím annektálása után; az ukrajnai polgárháború elhúzódása; a szomszédságban az agresszív nacionalista erők aktivizálódása, valamint a régió szinten általános korrupció, rossz kormányzat, szervezett bűnözés.  A politikai hatalmi központok egyre inkább hibrid hadviseléssel, és elsősorban információs támadássokkal igyekeznek befolyásolni Moldova politikai folyamatait, és sajnos Magyarországot eszközként használják ebben a küzdelemben, ez kitűnik, ha az orosz és román médiát vizsgáljuk.