Tovább a tartalomra

Montenegró – érdekek kereszttüzében

Január 27-én Dr. Srđan Darmanović, Montenegró külügyminisztere tartott nyilvános előadást ‘Montenegró – érdekek kereszttüzében’ címmel - nyíltan beszélt az új nemzetközi környezetről, és arról hogy milyen mozgástere várható a Montenegrói külpolitikának a következő években.


Január 27-én Dr. Srđan Darmanović, Montenegró külügyminisztere tartott nyilvános előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézetben ‘Montenegró – érdekek kereszttüzében’ címmel. A diplomata nyíltan beszélt az új nemzetközi környezetről, és arról hogy milyen mozgástere lehet a montenegrói külpolitikának a következő években.

A korábbi évekhez hasonlóan a Külügyi és Külgazdasági Intézet 2017-ben is fogad magas rangú vendégeket. Január 27-én Dr. Srđan Darmanović, Montenegró külügyminisztere látogatott el az Intézetbe, és tartott nyilvános előadást ‘Montenegró – érdekek kereszttüzében’ címmel. Politológus professzorként és Montenegró volt egyesült államokbeli nagyköveteként Darmanović nyíltan beszélt az új nemzetközi környezetről, és arról hogy milyen mozgástérre számíthat a montenegrói külpolitika a következő években. A miniszteri beszéd előtt Schőberl Márton, a KKI igazgatója köszöntötte a vendégeket és osztotta meg emlékeit azon KKI-ban tartott eseményekről, amelyek az elmúlt években végigkísérték Montenegró NATO-csatlakozás folyamatát.

Darmanović egy rövid montenegrói történelmi áttekintéssel indította beszédét, amellyel azt kívánta bemutatni, hogy hazája egész története során az érdekek kereszttüzében volt. Maga az az ország államisága is a nemzetközi szereplők akaratától függött. A berlini kongresszus után függetlenné vált, majd az első világháború után még a nevét is eltörölték. Tito Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságán belül Montenegró élvezhette a tagköztársasági státuszt, de kommunista országként nem rendelkezett demokratikus intézményekkel. Az 1990-es években a nacionalista mozgalmak és Slobodan Milošević agressziójának következtében a JSZSZK darabokra hullott. Montenegró a nagyobb konfliktusokból és háborúkból kimaradt, de a hatalmas migrációs és menekülthullám (ami az ország teljes lakosságának 25 százalékát tette ki), valamint a Jugoszlávia elleni szankciók Montenegrót is sújtották. Mindezen nehézségek ellenére ezekben az években teremtették meg a montenegrói demokrácia pilléreit és teremtették meg a 2000-es években a Szerbiától való békés elválás feltételeit. Montenegró végül a 2006-ban megrendezett referendum után nyerte vissza függetlenségét.  Azóta Montenegrónak sikerült fenntartania normális és baráti kapcsolatokat Szerbiával és jó kapcsolatokat létesítenie a szomszédos országokkal.

Az európai integrációs folyamatra rátérve, Darmanović hangsúlyozta, hogy a kisállamoknak több lehetősége van egy nagyobb integrációs kereten belül, mint egyedül. Montenegró ráadásul már éppen eleget szenvedett a nacionalista nézetek miatt, és szeretnének olyan demokráciák és értékközösségek tagjai lenni, mint az EU és a NATO. Noha az EU nincs jó állapotban, és a tagjai még gyanakvóbbak a bővítéssel szemben, hangsúlyozta, hogy országa folytatni fogja a reformokat. Már 26 fejezetet megnyitottak és idén is szeretnének előbbre jutni. Szerinte az idén az EU komoly tesztnek lesz kitéve, mivel fontos tagállamokban lesznek választások. A Brexit ellenére Montenegró a jövőben is együtt akar működni az Egyesült Királysággal.

A NATO-csatlakozást 2017 közepére várják. 28-ból már 25 tagállam ratifikálta a szerződést. A NATO-tagságot Oroszország továbbra is ellenzi, és ellenséges lépésnek tartja. A külügyminiszter arra is rámutatott, hogy a 2014-ben bekövetkezett fordulatig Oroszország aránylag semleges volt a kérdésben. Hangsúlyozta, hogy Oroszország barátai kívánnak maradni, és bíznak abban, hogy a csatlakozást követően idővel megnyugodnak a kedélyek. Azt is kiemelte, hogy országa támogatja a térség országainak euroatlanti integrációs törekvéseit annak érdekében, hogy egy biztonságos zónát hozzanak létre a Nyugat-Balkánon. Ennek nyomán köszönetet mondott Magyarországnak is a Montenegrónak és az egész térségnek nyújtott támogatásért.

Az előadása végén a külügyminiszter még rámutatott arra: még mindig vannak feszültségek a nyugat-balkáni régióban, beleértve Bosznia-Hercegovina etnikai megosztottságát és a Koszovó és Szerbia közti megoldatlan státuszkérdést. Mondandóját Donald Trump elnök külpolitikájára vonatkozó várakozásaival zárta. Elismerte, hogy az új elnök sok tekintetben nem a megszokott, mert nincs politika múltja, mint elődjeinek, de nem hiszi, hogy teljes mértékben átírná az Egyesült Államok stratégiáját. A Szenátus Külügyi Bizottsága teljes mértékben támogatta Montenegró NATO-csatlakozási szerződését. A stabilitás és a biztonság szükségszerű a Balkánon és ezért az euroatlanti integrációt támogatni kell.

A közönség kérdéseire válaszolva Darmanović örömmel számolt be a Magyarországgal való bővülő együttműködésről a felsőoktatás és a gazdaság területein.  Az uniós integrációra vonatkozó kérdések kapcsán hangsúlyozta, hogy az integrációnak még mindig magas a társadalmi támogatottsága az országában. Noha az EU számos kihívással szembesül jelenleg, a külügyminiszter leszögezte, hogy meg kell óvni az egységnek azt a szintjét, amit eddig sikerült elérni, még ha nem is hisznek egy Európai Egyesült Államokban.