Tovább a tartalomra

„Nach der Wahl 2017: A német szövetségi választások eredményei és azok kihatásai a német-magyar kapcsolatokra“ címmel rendezett közös konferenciát a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung

A 2017-es németországi szövetségi parlamenti választások, azok eredményeinek ismertetése, a következmények levonása, illetve a választások lehetséges hatásainak elemzése a német-magyar kapcsolatokra volt a célja a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) közös konferenciájának, mely október 25-én került megrendezésre. A témában jártas szakértők, a politika és a diplomácia világa magas rangú képviselőinek eszmecseréjét közel 120 érdeklődő követte figyelemmel.


Ha Németország választ, arra a világ odafigyel. Az Európai Unió legnépesebb, gazdaságilag legerősebb, politikailag pedig az egyik legmeghatározóbb tagállamaként a német szövetségi parlamenti választások nem pusztán Németországban, de annak határain túl is kiemelt jelentőséggel bírnak. És bár a német politikára általában nem jellemzők a földcsuszamlás-szerű változások, a 2017-es parlamenti választás erre rácáfolt: utána a német politikai élet jelentős mértékben alakulhat át. A német belpolitikai fejlemények vizsgálatán túl a KKI és a KAS közös konferenciája lehetőséget biztosított a jövőbeni német külpolitikáról való gondolkodásra, különös tekintettel Magyarország és az Európai Unió viszonylatában.

Schőberl Márton, a KKI igazgatójának, és Frank Spengler, a KAS magyarországi képviseletvezetőjének köszöntőjét követően Dr. Hende Csaba, a Magyar Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke tartott nyitóbeszédet. Az alelnök a két ország ezeréves történelmének főbb állomásainak felvázolása után rámutatott Magyarország és Németország között meglévő kölcsönös függésre is: a német politikai és gazdasági stabilitás kiemelt hatással bír a magyar társadalmi fejlődésre.

A köszöntő- és nyitóbeszédeket követő első panel, melyet a KKI kutatója, Molnár Tamás Levente moderált, a választás eredményeire, annak elemzésére és demoszkópiai vizsgálatára fókuszált. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója ismertette a német választási rendszer sajátosságait, majd kijelentette, a Jamaica-koalíciós tárgyalások minden nehézsége ellenére Németországban stabil kormány jöhet létre, lévén a szövetségi kancellár határozza meg a politika irányvonalát és viseli érte a felelősséget (Richtlinienkompetenz). A panelben részt vevő szakértők eltérő okokkal magyarázták az Alternatíva Németországért (AfD) felemelkedését. Boris Kálnoky, a „Die Welt” napilap tudósítója szerint az Uniópártok az utóbbi években több klasszikus baloldali témát vettek át, így a választók részéről megnőtt az igény egy, a „CDU-tól jobbra lévő” politikai formációra, amit a választási eredmény is igazol. Frank Spengler a választási eredményekről részletes statisztikákat mutatott be, majd elmondta, bár az Uniópártok veszítettek négy évvel ezelőtti támogatottságukból, azonban így is a választások győztesei, nélkülük ugyanis nem lehet kormányt alakítani. A képviseletvezető ugyanakkor leszögezte, fontos, hogy a „politikai közép” újra tartalommal töltse meg a politikai spektrum teljes szélességében található témákat, ehhez pedig hiteles politikusokra van szükség.

A konferencia második részében, melyet Prof. Dr. Ulrich Schlie, a Budapesti Andrássy Egyetem Diplomácia Centrumának igazgatója moderált, az előadás fókusza a német-magyar kapcsolatokra, azok szerepére az Európai Unión belül, valamint a közép-európai térségre helyeződött. Dr. Gulyás Gergely, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerint a német-magyar kapcsolatokat az „ezer éve tartó barátságon és stabil együttműködésen” túl a közösen megélt történelem is jellemez. Utóbbira reflektálva Volkmar Klein, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselője elismerően szólt Magyarország hozzájárulásáról Németország újraegyesítése kapcsán. A képviselő említést tett a Magyarországgal kapcsolatos kritikus német sajtó szerepéről is, majd hozzátette, fontos lenne, ha a politikai nézeteltérések az objektív tények talaján, és nem az érzelmek mentén kerülnének megvitatásra. „A visegrádi-országok Európa gazdasági motorjai” – jelentette ki Dr. Györkös Péter, Magyarország berlini nagykövete, majd hozzátette, ez a tény a német közvélemény részéről nem kap elég figyelmet. A nagykövet kritikusan szólt továbbá a német médiában uralkodó képről, mely Magyarország migrációs- és menekültpolitikája kapcsán alakult ki, jóllehet a magyarok az európai külső határok védelmével jelentős mértékben járulnak hozzá az Európai Unió biztonságához.