Tovább a tartalomra

Nyugat-Balkán - A globális szereplők reflektorfényében: KAS – KKI Nyugat-Balkán Konferencia 2018

A Konrad Adenauer Alapítvány (Konrad-Adenauer-Stiftung, KAS) budapesti irodája és a Külügyi és Külgazdasági Intézet második alkalommal szervezte meg a Nyugat-Balkán konferenciáját, amely ezúttal a „Nyugat-Balkán – a globális szereplők reflektorfényében” címet viselte. A 2018. március 1-jén megtartott rendezvény két zártkörű és egy nyilvános panelből állt. Ez utóbbira a Külügyi és Külgazdasági Intézetben került sor. A nyilvános esemény nyitó előadását Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tartotta.


A rendezvény vendégeit elsőként Schőberl Márton, a KKI igazgatója és Frank Spengler, a KAS budapesti képviseletvezetője köszöntötte. Mindkét intézményvezető hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánra ismételten fokozott figyelem irányul az EU részéről, többek között a térségben újra felerősödő nemzetközi rivalizálás nyomán kialakult biztonsági kockázatok miatt. A Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját mind Magyarország, mind Németország támogatja, ezért a KKI és a KAS is elkötelezett támogatója a témában folyó véleménycsere előmozdításának.

A köszöntőket követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartott beszédet. Elsőként az Európai Unió helyzetéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségnek egyszerre kell számos kihívással szembenéznie. Az ukrajnai válság, a migrációs nyomás, az energia-biztonsággal és az Oroszországgal kapcsolatos kihívások, a Brexit és ezzel egy időben a bővítés igénye együtt véve komoly nyomás alá helyezi az európai döntéshozókat. Azt is aláhúzta, hogy az EU versenyképessége csökken a versenytársaihoz képest, és hogy ennek ellensúlyozásához elengedhetetlen a Nyugat-Balkán integrálása, amelyet egyébként is uniós tagállamok vesznek körül. Ennek eléréséhez az Európai Uniónak ki kell dolgoznia egy megfelelő stratégiát. A térségben jelenlévő valamennyi szereplőnek – Oroszországnak, Törökországnak és Kínának - már kész stratégiája van, így az EU nem késlekedhet tovább. A magyar álláspontról beszélve a miniszter elmondta, hogy néhány, az EU-ban jellemző mainstream állásponttal ellentétben Magyarország a tárgyalások gyorsítását támogatja, és sok esetben nagyobb megértést szorgalmaz a csatlakozni kívánó tagállamokkal szemben. Beszéde zárásaként arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a Nyugat-Balkán még most is okozhat problémát, és ha már a probléma fennáll, akkor annak helyrehozása még nagyobb ráfordítást fog igényelni az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia vezetőjének beszédét az „EU – Nyugat-Balkán: egy különleges kapcsolat” című kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Ugrósdy Márton, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese moderált. A panelben részt vett:

  • Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke;
  • Knut Abraham, a Német Szövetségi Kancellári Hivatal Közép-, Kelet- és Délkelet-európai államokkal, valamint a Közép-Ázsiával és Dél-Kaukázussal bilaterális kapcsolatokat folytató osztályának vezetője; valamint
  • Clive Rumbold, az Európai Külügyi Szolgálat Nyugat-balkáni divíziójának helyettes vezetője.

Elsőként Clive Rumbold az EKSZ és az Európai Bizottság szemszögéből beszélt a nyugat-balkáni bővítés jövőjéről és aktuális állásáról. A divízió-vezető szerint a térség jövője kétségtelenül az EU-ban van. A térség már most is az európai gazdaság integráns része, és a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok továbbra is bővülnek. Hivatkozva a Bizottság nemrég kiadott stratégiájára, rámutatott arra, hogy a tagság elérése már megfogható időbeli távolságra van – egy generáción belül elérhető –, de ehhez elengedhetetlen a térségbeli bilaterális viták rendezése. Örömmel tájékoztatta a hallgatóságot arról is, hogy éppen a konferencia előtti nap adta át Bosznia-Hercegovina is a bizottsági kérdőívre adott válaszait. Rumbold felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU és a Nyugat-Balkán között más területeken – így a migráció kezelése, a közös védelempolitika, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesek elleni küzdelem tekintetében – is már szorosak az összeköttetések és az összefonódások. A térségben szerinte is komoly potenciálok rejlenek még, amelyek fejlesztéséhez az EU is hozzájárul. Az emberközi kapcsolatok építésére a fiatalok régión belüli mobilitásának elősegítését célzó iroda felállítását hozta fel pozitív példaként. Szintén a kiemelt prioritások közé sorolta a közlekedési hálózatok fejlesztését. Hangsúlyozta, hogy ez már nem a kilencvenes évekből ismert Balkán, hanem egy olyan térség, amelynek integrációja kölcsönös előnyökkel jár, és amely osztozik az EU értékeiben.

Knut Abraham a várható német kormányzati álláspontot felvázolandó a tervezett koalíciós megállapodásból olvasott fel a konferencia hallgatóságának. A megállapodás egyértelművé tette, hogy a térség euroatlanti integrációjának támogatása Németország számára is prioritás, ugyanakkor a kondicionalitás elvének szigorú alkalmazása mellett. A megállapodás szintén nagyobb mértékű támogatást irányzott elő a térség országai számára, amennyiben a feltételek teljesítése érdekében kiemelt lépéseket tesznek. Az osztályvezető szerint Angela Merkel kancellár rendkívül elhivatott a térség integrációja iránt. Nem véletlen, hogy az első világháború 100. évfordulójának apropóján éppen a Nyugat-Balkán támogatását célzó programot hirdetett, amely képes az informálisabb keretei révén kiegészíteni az EU-val folyó tárgyalások bürokratikus kereteit. A berlini folyamat kapcsán ő is kiemelte az ifjúsági csereprogram beindítását, illetve a konnektivitás erősítését célzó kezdeményezéseket.

Németh Zsolt azon aggodalmának adott hangot, hogy a jelenlegi nyugat-balkáni status quo veszélyes, és hogy könnyen problémák alakulhatnak ki. Szerencsésnek nevezte ugyanakkor az EU-t, hogy eddig a globális szereplők csak mérsékelten aktivizálták magukat. Úgy vélte, hogy Oroszország is lassan visszahúzódóban van, és hogy legfőbb befolyási területe Szerbiára korlátozódik. Hozzátette, hogy Szerbiával szemben viszont nagyobb türelemre van szükség, hiszen nem várható a történelmi kapcsolatoktól való hirtelen elszakadás. Az Amerikai Egyesült Államokat illetően kétségének adott hangot, hogy mennyiben számíthatunk egy következetes fellépésre a jelenlegi adminisztráció részéről. Az USA és Oroszország mellett Törökországot is megemlítette, mint lényeges szereplőt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az euroatlanti közösségnek, amennyiben be akarja tölteni a hatalmi űrt a Nyugat-Balkánon, akkor most kell cselekednie, mert kevés ideje van. A térséget érő nyugati kritikák, így az egyes országok kormányzására jellemző autoriter jelleg erősödése kapcsán elmondta, hogy a nyugati partnerek sokszor nem veszik számításba kellőképpen az instabil környezet jelentette kihívást. Abban a tekintetben is nagyobb empátiát javasolt a térség felé, hogy annak országai és nemzetei még fiatalok, és jelenleg is zajlanak a nemzet- és államépítési folyamatok, amelyek számos konfliktussal kapcsolódnak össze. Ezért az EU-ban is kezelni kell a stabilitáshoz kötődő fóbiákat, és biztosítani kell az integráció folyamatosságát.

A panel résztvevőinek előadásait követően a nézők soraiból is számos kérdés felmerült, többek között demográfiai kérdések, a szerb-albán viszony, valamint a Koszovó és az azt el nem ismerő országok kapcsolatának várható alakulása vonatkozásában.

A „Nyugat-Balkán – a globális szereplők reflektorfényében” című konferencia idén is remek alkalmat nyújtott arra, hogy pezsgő vita alakuljon ki a Nyugat-Balkán euroatlanti jövőjéről. A tavalyi konferenciával ellentétben idén a térségen kívüli szereplők külpolitikai megfontolásain volt a hangsúly, ami arra is lehetőséget adott, hogy az európai szemlélethódhoz képest más, adott esetben azzal ellentétes nézőpontokat is megismerhessen a hallgatóság.

Galéria