Tovább a tartalomra

Szaúd-Arábia átalakulása és kapcsolatai a V4-ekkel címmel rendeztek konferenciát a KKI-ben

2018. szeptember 20-án került sor a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) és a szaúd-arábiai Prince Saud Feisal Institute for Diplomatic Studies (IDS) első közös konferenciájára, amely a „The transformation of Saudi Arabia and relations with the V4” (Szaúd-Arábia átalakulása és kapcsolatai a V4-ekkel) címet viselte.

A három paneles rendezvényen – amely a Külgazdasági és Külügyminisztérium valamint a Szaúd-Arábiai Királyság nagykövetségének segítségével jött létre – a résztvevők biztonságpolitikai, gazdasági és befektetési kérdéseket jártak körbe előadások és panelbeszélgetések segítségével.


A köszöntő beszédek során Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója a párbeszéd fontosságát emelte ki a változó világrend kontextusában, amely nemcsak a kooperáció lehetőségét, de szükségességét is megteremti. Abdallah al-Salamah, az IDS igazgatója kiemelte, hogy a Vízió 2030 néven elhíresült szaúdi reformprogram ambiciózus és meghatározza a királyság jövőjét, így üdvözlik az erről szóló konferenciák szervezését. Schőberl Márton, a kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár szerint a magyar-szaúdi kétoldalú kapcsolatok a magyar globális nyitás politikájának keretében nagy hangsúlyt kaptak és kapnak a jövőben is. Mohammed Abdulhadi M. Al Matrafi, a Szaúd-Arábiai Királyság budapesti nagykövete szerint a kétoldalú kapcsolatépítések során elengedhetetlen nemcsak az állami, de a kutatói szinten történő közeledés is.

Az első, biztonságpolitikai témájú panelben Asaad al-Shamlan és Szalai Máté beszélték át a legfontosabb biztonsági kérdéseket, amelyek mindkét államot érintik. A Wagner Péter által moderált beszélgetésen nagy hangsúly került Irán közel-keleti politikájának értelmezésére, különösképpen az iráni nukleáris megállapodásból való amerikai kilépést követően. Al-Shamlan szerint Szaúd-Arábia egy biztonságra törekvő, expanzionista igényekkel nem rendelkező állam, amelynek biztonsági igényeit a status quo kielégíti, így ezt akarja fenntartani. Szalai szerint mindkét állam kénytelen szembenézni a változó világrenddel, ami strukturális igazodásra készteti Magyarország és Szaúd-Arábia külpolitikáját. A terrorizmus elleni küzdelem, valamint Irak és Szíria stabilitása egyértelműen közös érdekként jelent meg a beszélgetésben.

A második panel a szaúdi Vízió 2030 reformprogramról és a Visegrádi Együttműködés országainak ehhez kapcsolódó lehetőségeiről szólt. Elsőként Abdallah Al-Salamah beszélt a szaúdi kormány reformprogramjáról, valamint a királyság V4-ekkel való gazdasági kapcsolatairól. Ezt követően Szőke Diána tartott előadást a globális energiatrendek változásairól. A beszédek után kezdődött a panelbeszélgetés, melyet Molnár Tamás Levente moderált. A résztvevők a Vízió 2030 reformprogram gazdasági és társadalmi hatásairól, a szaúdi energiadiverzifikáció sikereinek esélyéről, az egykori keleti blokk országainak rendszerváltással kapcsolatos tapasztalatairól, valamint Szaúd-Arábia és a közép-kelet-európai régió energetikai együttműködésének fejlesztéséről értekeztek.

A változó befektetési környezettel foglalkozó, harmadik panelbeszélgetésen Kozma Tamás (Antall József Tudásközpont) részletesen beszélt a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról, illetve a szaúdi-magyar viszony alakulásáról az elmúlt években. Rija Al-Marzouqi pedig bemutatta, milyen gazdaságfejlesztési célkitűzései vannak országának a következő évtizedre nézve. A Goreczky Péter által moderált panel résztvevői egyetértettek abban, hogy számos kihívással kell szembe néznie mindkét országnak a beruházásokért folyó versenybe. Ugyanakkor mindketten bizakodóak voltak arra nézve, hogy Szaúd-Arábia és Magyarország is képes vonzó környezetet kialakítani a külföldi beruházások számára.

A konferencia Szalai Máté és Abdallah al-Salamah záró megjegyzéseivel ért véget. A felszólalók egyetértettek az együttműködés folytatásának fontosságában, valamint a különböző látásmódok megismerésének és megértésének szükségességében.