Tovább a tartalomra

The future of Europe - a Római Szerződés 60. évfordulójára emlékeztek

Március 23-án került sor a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az Olasz Köztársaság Budapesti Nagykövetsége által közösen megszervezett ünnepélyes eseményére a Római Szerződés 60. évfordulójának alkalmából a minisztérium konferenciatermében.


Schőberl Márton nagykövet, a KKI vezérigazgatója nyitóbeszédében az elmúlt 60 év európai uniós sikereit mutatta be egy személyes történeten keresztül, mely egy 30 évvel ezelőtti osztrák-magyar határon történő átkelést hasonlított össze a mai határátkelés élményével, mely a schengeni rendszer óta már egészen más képet fest. Ezt követően a budapesti olasz nagykövet, Massimo Rustico is köszöntötte a résztvevőket és őszinte háláját fejezte ki, amiért a jelenlévőkkel együtt ünnepelheti az évfordulót. A nagykövet azt is elmondta, hogy ez a jeles alkalom egyben kiváló lehetőség arra, hogy a jövőbe tekintsünk, és új lendülettel építsük az Európai Unió szerződéses keretrendszerét.

A nyitóbeszédeket követően Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke üdvözölte az Olasz Köztársaság által létrehívott, az Európai Unió jövőjéről szóló diskurzus létrehozásának kezdeményezését. Vitaindító beszédében Németh egyértelműsítette, hogy Magyarország uniós álláspontját általában három gyakori félreértés övezi. Egyrészt, a “nemzetállamok Európája” koncepció nem jelentene kevesebb Európát, hiszen a már létező uniós kompetenciákat nem akarják megszüntetni ezen álláspont támogatói. Németh azt is kiemelte, hogy másrészt, Magyarország nem utasítja el a többsebességes Európa fogalmát, mely szerinte hasznos is lehet, ha ez a rendszer hozzájárul a tagállamok fokozatos, egyre mélyebb integrációjához. Harmadrészt, Németh szerint az is félreértés, hogy Magyarország euroszkeptikus ország.

Az esemény az olasz Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke, Pier Ferdinando Casini-nek a felszólalásával folytatódott. Casini kiemelte, hogy az aktuális közvélemény kutatások egy egyre erősödő bizalmatlanságot jeleznek az uniós állampolgárok részéről az uniós intézmények irányába. Azonban a jelenlegi égető problémák megoldásaként az emberek többsége a mélyebb kooperációt tartja a legjobb lehetőségnek. Casini hozzátette, hogy a migráció például egy olyan kérdés, melyet egyedül egy ország sem tud megfelelő módon kezelni, hiszen mára már egy globális problémává vált. Annak érdekében, hogy a jelenlegi dilemmák megoldódjanak, Casini amellett érvelt, hogy az EU-nak át kell értékelnie az Oroszországgal való kapcsolatát és fel kell oldania a szankciókat, melyek gazdaságilag a tagállamoknak is fájdalmas.

Egy rövid szünetet követően kezdetét vette a szakértői kerekasztal-beszélgetés, melyen Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke, prof. Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora, valamint a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és dr. Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európa-tanulmányok karának dékánja vett részt. A beszélgetést Ugrósdy Márton, a KKI stratégiai igazgató-helyettese moderálta.

Hörcsik arról nyilatkozott, hogy Európa számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a migrációs válság, a Brexit és az ehhez szorosan kapcsolódó Többéves Pénzügyi Keretet (Multiannual Financial Framework) érintő tárgyalások, hiszen az Egyesült Királyság kiválása miatt kb. tíz milliárd euro összegű pénzügyi hiány keletkezik az Unió költségvetésében. Továbbá, Hörcsik kitért az Európai Bizottság kompetenciáira is, melyek a jelenleg hatályban lévő egyezmények alapján a szerződések betartatására korlátozódik.

Koller is a legitimációs kérdésre fókuszált beszédében, melyet az EU egyik legsúlyosabb kríziseként értékelt. Emellett a dékánasszony kitért a differenciált integráció fontosságára, valamint említést tett az Unió technokrata és politikai természetéről is, mely téma kifejezetten aktuális, hiszen az utóbbi időben az európai ügyek átpoltiziálódása figyelhető meg. Koller szerint az utóbbi tendencia azonban csak kritikai szinten valósult meg eddig.

Csaba professzor az Európai Bizottság által nemrégiben publikált Fehér Könyvre hívta fel a figyelmet, mely álláspontja szerint inkább a mögöttes problémákra kellett volna fókuszáljon, mielőtt megoldásokat ad olyan problémákra, melyeket nem ismerünk még eléggé. Csaba hozzátette, hogy a migrációs válság megoldásának egyik kulcsa lehet a jelenleg nem megfelelő módon használt strukturális pénzügyi alapok hatékonyabb kihasználása.