Tovább a tartalomra

“The prospects of EU Army after Brexit” címmel szervezett előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézet.

“The prospects of "EU Army" after Brexit” címmel szervezett előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) október 19-én. A meghívott vendégek Ružica Jakešević (University of Zagreb); Damir Črnčec (Institute for Global Governance, Szlovénia), Arnold Kammel (Austrian Institute for European and Security Policy) illetve Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikai és Non-Proliferációs Főosztályának főosztályvezetője voltak. A beszélgetést Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Stratégiai igazgatóhelyettese moderálta.


A beszélgetés relevanciáját mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a téma napjainkban is napirenden van nem csak az Európai Unió egyes szervein belül, de az európai sajtóban is. Nagy-Britannia kilépése jelentős csökkenést jelent az Uniós tagállamok kezében lévő katonai kapacitások terén, így a közös hadsereg felállításának szükségessége terén még több kérdés vetődik fel.

Ružica Jakešević Horvátország biztonságpolitikai kérdéseinek bemutatása során elmondta, hogy az ország szoros kapcsolatokat ápol ezen a téren az Egyesült Államokkal, a nemzetbiztonság pedig két pilléren, NATO-n és az EU-n nyugszik. Az EU-s hadsereget illetően nem csak a horvát közvélemény megosztott, de a biztonságpolitikát meghatározó két szervezet, a védelmi minisztérium és a külügyminisztérium véleménye sem azonos minden téren. A leghangosabb vélemények szerint a közös hadsereg gyengíthetné a már létező NATO együttműködést, ezáltal pedig több nehézséget hozna, mint hasznot. Legfontosabb kérdésként azt fogalmazta meg Jakešević, hogy milyen általános státusszal rendelkezne az így megszülető haderő, illetve melyek azok a kihívások, melyekre egy közös haderő lenne a legjobb megoldás.

Damir Črnčec leszögezte, hogy Nagy-Britannia katonai téren, európai viszonylatban a legerősebb államok között szerepel. Szükségszerű ezért az európai védelmi folyamatokba történő bevonása, mely a NATO rendszerén keresztül már megvalósult, ezért – véleménye szerint – nincs szükség egy újabb védelmi szervezet, jelen esetben egy „EU-s hadsereg” kialakítására. E mellett szólt az is, hogy az általa idézett hadsereg-definíció értelmében a hadsereg feladata, hogy fegyveresen védje meg az állam érdekét az Európai Uniót pedig egyelőre határozottan nem nevezhetjük államnak.

Arnold Kammel rövid körképet adott Ausztria biztonságpolitikai helyzetéről, kiemelve az ország második világháború óta tartó katonai semlegességét. Ennek értelmében Ausztria nem tagja a NATO-nak, így támogatja az Európai Unió szorosabb együttműködését a közös kül- és biztonságpolitika terén. Kammel úgy látja, hogy az Európai Uniós országok minden eddiginél nagyobb hajlandóságot mutatnak a közös hadsereg kialakítására, ennek okául pedig a terrortámadásokat, az orosz terjeszkedést, illetve Donald Trump amerikai elnök ambivalens külpolitikáját nevezte meg. A hadsereget övező kételyek és kérdések közepette Kammel véleménye szerint kezdetben egy intézményi keret alakulhatna ki, amely egyfajta fórumként szolgálna a tagállamok közös biztonságpolitikájának kialakítása során.

Balogh István elmondta, hogy Magyarország támogat minden olyan megoldást, amelynek célja az európai biztonság és az európai állampolgárok védelmének megerősítése. Budapest támogatja a PESCO-t és dolgozik a részvételével kapcsolatos részleteken. Fontos, hogy a védelmi együttműködés kormányközi maradjon és, hogy az európai biztonság garantálása során hatékonyan használjuk fel erőforrásainkat.