Tovább a tartalomra

Tíz évvel a Stabilizációs és Társulási Megállapodás után: a megállapodás hatása Szerbia és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolataira

A magyar kulturális évad keretében 2018. november 20-án került megrendezésre a „Tíz évvel a Stabilizációs és Társulási Megállapodás után: a megállapodás hatása Szerbia és Magyarország gazdasági és politikai kapcsolataira” c. konferencia, amelyet a Collegium Hungaricum és a belgrádi Magyar Nagykövetség közreműködésével szervezett meg a Külügyi és Külgazdasági Intézet. A konferencia magyar-szerb kapcsolatok különböző szegmenseibe nyújtott betekintést. A politikai együttműködés mellett a hallgatóság megismerhette, milyen technikai és szakértői támogatással igyekszik támogatni Magyarország Szerbia uniós csatlakozását, illetve, hogy milyen eredményeket lehet felmutatni a két ország gazdasági együttműködése kapcsán.


A KKI igazgatójának, Ugrósdy Mártonnak a köszöntőjét követően Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete mondott beszédet, amelyben rámutatott a két ország közti megbékélési folyamat politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődésére gyakorolt pozitív hatására. Ksenija Milenković, az Európai Integrációs Minisztérium európai csatlakozási folyamat koordinálásáért, az Acquis Communautaire elfogadására vonatkozó nemzeti stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért, valamint a Stabilizációs és Társulási Megállapodás monitorozásáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy jelenleg az STM a legfontosabb, az EU és Szerbia közti kapcsolatokat szabályozó megállapodás, noha az uniós csatlakozási tárgyalások közepette az előbbi megvalósítására kevesebb figyelem irányul. Államtitkár asszony felhívta a figyelmet az Európai Unióval és a Magyarországgal dinamikusan bővülő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra, ugyanakkor az uniós csatlakozási folyamat kapcsán elismerte, hogy Szerbiának számos teendője van még, illetve, hogy az EU oldalán is számos nehezítő politikai tényező áll fenn (pl. Brexit). Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai igazgatója és biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a rendkívül összetett uniós helyzet ellenére továbbra is az EU modelljének vonzerejét jelölte meg, mint a legfőbb politikai eszközt, ami biztosíthatja a nyugat-balkáni térség stabilitását és biztonságát. Elismerte, hogy az uniós tagság elérésének feltételeire komoly hatással lesznek a 2019-es év fejleményei, és hogy 2018-ban több pozitív üzenet is megfogalmazódhatott volna a Nyugat-Balkán felé az EU részéről, ugyanakkor azon reményének is hangot adott, hogy esetleg az EP választás után erősebb lesz a bővítést támogatók tábora.

A második panelben a bilaterális együttműködés gyakorlatiasabb, szsakértői aspektusai kerültek terítékre. Tanja Miščević, Szerbia uniós csatlakozásért felelős főtárgyalója megköszönte a magyar szakértői támogatást, amelyet Magyarország nyújtott és nyújt Szerbia európai integrációjához. Hangsúlyozta, hogy noha a csatlakozási folyamat maga jelentősen átalakult, a technikai procedúra nem változott, így az abban szerzett tapasztalatok lényegesek egy tagjelölt ország számára. Továbbá fontos visszajelzéseket kaphatnak a támogató országoktól az EU-ban zajló eseményekről is. A következő decemberi kormányközi konferencia dönt majd a további csatlakozási fejezetek megnyitásáról, ugyanakkor felhívta a főtárgyaló a figyelmet arra, hogy a Koszovóval való rendezési folyamat miatt Szerbiának nehezített pályán kell helytállnia. Mocsáry Péter, a szerb tárgyaló csoport mellé delegált magyar szakértő diplomata szerint a két fél közti együttműködés – amelynek számos formája van (pl. rövid és középtávú szakmai látogatások) – mindkét fél kölcsönös érdeke, és hogy a kormányzati szintű együttműködés más szereplők között is (civil szervezetek, akadémiai szervezetek) kooperációt generál.  Jasmina Radonjić, szerb Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium nemzetközi együttműködési és európai integrációs területének tanácsadója részletesen bemutatta a szállítási infrastruktúra fejlesztésének területén elért eredményeket. A közúti szállítás mellett – amelynek a liberalizálása már megkezdődött – lépések történtek a vasúti és a vízi (pl. a Dunán és a Tiszán, ez utóbbi a TEN-T keretében) szállítási útvonalak fejlesztésére is, részben az EU, részben más szereplők (pl. Kína) közreműködésével. Radonjić a Magyarországgal való együttműködések között megemlítette a légi közlekedés területét (HungaroControl szerepe), illetve az infrastruktúra-fejlesztés területére vonatkozó, 2018-ban megkötött együttműködési megállapodást, amelyet a szerb fél is ratifikált. Bakó Tamás, a belgrádi Magyar Nagykövetség vezető külgazdasági attaséja és gazdasági ügyekért felelős első beosztottja felvázolta a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok fejlődését, valamint annak intézményi hátterét. Rámutatott a kereskedelmi forgalom jelentős bővülésére, az infrastruktúra-fejlesztés területén megvalósult, illetve folyamatban lévő együttműködésekre (pl. határátkelők bővítése, közút- és vasúthálózat-fejlesztés), majd röviden ismertette a 2017-ben elindított vízexport programot, és a Vajdasági Fejlesztési Programot.

Az utolsó panelben gazdasági szereplők számoltak be a gyakorlati tapasztalataikról. Milan Kojić, OTP Group Vojvođanska banka pénzügyi vezetője felvázolta a bankcsoport régióbeli szerepének fejlődését, amelynek köszönhetően a régió leggyorsabban fejlődő és legsikeresebb bankcsoportjává vált. Kojić szerint a csoport tevékenysége Szerbia uniós felkészülését is elősegíti azáltal, hogy részt vesz a szektorális regionális együttműködésben, a szabályok harmonizációjában, illetve hogy a fogyasztói igényeket figyelembe véve innovációkat vezetnek be a szolgáltatásaikban. Gladinetz András, a Tisza Cipő Zrt. helyettes vezérigazgatója a cég szerbiai autóiparba való becsatlakozásának tapasztalatairól számolt be. Gladinetz szerint a cég fontos szerepet játszott és játszik a helyi munkaerő képzésében és szemléletváltásában, amely elengedhetetlen egy olyan erőteljes időbeli nyomás alatt lévő szektorban, mint az autóipar. Szintén beszélt a munkaerő-piaci helyzetről, amit komolyan sújt a munkaerő hiánya, miközben a bérek kezdenek felzárkózni a magyarországi szinthez. Aleksandar Radovanović, Szerbia Kereskedelmi és Iparkamarájának Regionális Együttműködésért és a Kamarai Befektetési Fórumért felelős Központ vezetője a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok kapcsán szintén kiemelte a kereskedelmi kapcsolatok jelentős bővülését. Arra is felhívta a figyelmet, hogy noha Magyarországgal szemben deficitje van Szerbiának, annak mértéke csökken. Hozzászólásában kitért a „16+1” kezdeményezés keretében megvalósuló, informatikai területekre vonatkozó együttműködésekre is. Végül Galambos Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nyugat-balkáni tagozatának elnöke arról beszélt, hogy a kereskedelmi kamarák milyen szerepet tudnának játszani Szerbia és a Nyugat-Balkán uniós integrációjában. Szerinte a kamarák elő tudnánk esgíteni a fejlesztési pénzek és az előcsatlakozási támogatások hatékonyabb felhasználását. A visegrádi országok és a WB6 kamarái közti együttműködés is tovább bővíthetné a két országcsoport közti együttműködést. Arra is kitért, hogy a magyar és a szerb fél közti gazdasági együttműködési keret sikere esetén, az mintául szolgálhat a többi országgal való együttműködéshez is.