Tovább a tartalomra

Új Típusú Biztonsági Kihívások a V4 Szemszögéből

2018. május 30-án a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) konferenciát rendezett a Visegrádi térséget érintő nem-katonai biztonsági kihívásokról. A rendezvény a magyar V4 elnökség részeként, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával valósult meg.


Az „Új Típusú Biztonsági Kihívások a V4 Szemszögéből” projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a közép-kelet-európai régiót érintő nem-katonai biztonsági fenyegetésekre. A V4 országokból érkező fiatal kutatók egy-egy biztonsági kihívásról publikáltak, melyek egy szerkesztett tanulmánykötet formájában 2018. nyarán jelennek meg, a KKI gondozásában.

Az eseményt Hörömpöli Lúcia, a KKI projektkoordinátora moderálta. A kutatók egyenként bemutatták az általuk vizsgálat biztonsági kihívást, illetve javaslatokat fogalmaztak meg a visegrádi országok együttműködésének erősítésére az adott területen.

Az első felszólaló Martin Macq, a csehországi Europeum Institute kutatója volt. Előadása a közép-kelet-európai katonai és védelmi együttműködésre fókuszált, példának okáért a V4 Harccsoport, a NATO vagy az EU Állandó Strukturált Együttműködése (PESCO) keretében.

A lengyelországi Kosciuszko Institute képviseletében Marta Przywała a kiberbiztonságról adott elő. Elmondása szerint az új, „információs érában” különösen súlyos kihívást jelent az orosz kiber hadviselés és a dezinformációs kampányok. Emellett egyesével értékelte a térségbeli országok felkészültségét, sérülékenységét a kibertérben.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet részéről Szőke Diána az energia- és klímabiztonság témáját járta körül. Kifejtette, hogy a visegrádi országok számára még mindig az energiaimport-függőség tekinthető az egyik legkomolyabb problémának, ugyan ez sokat javult az elmúlt néhány év során. Mindazonáltal félő, hogy az energiabiztonság kiemelt prioritásként való kezelése miatt nem jut kellő figyelem a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági versenyképesség kérdéseire.

A konferencia utolsó előadója, dr. Marsai Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a migráció biztonsági következményeit mutatta be. Egyfelől ismertette a 2015-ös migrációs válság számos okát, másrészt rámutatott a kérdés összetettségére, valamint egy átfogóbb stratégia szükségességére.

A panelbeszélgetést követően a közönség is kérdezhetett az előadóktól. Ennek során számos téma került szóba, köztük Kína térségbeli szerepe, vagy akár a technológiai fejlődés és az innováció biztonságpolitikai hatásaira a visegrádi országokra nézve.