Tovább a tartalomra

Ukrajna és az Euro-Atlanti Biztonság

“Ukrajna és az Euro-Atlanti Biztonság” néven került megrendezésre június 1-jén a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), Ukrajna Budapesti Nagykövetségének, Kanada Budapesti Nagykövetségének, az Egyesült Királyság Budapesti Nagykövetségének és az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének közös rendezvénye a KKI-ben. A panelbeszélgetést Schőberl Márton nagykövet, a KKI igazgatója nyitotta meg, melyet Oleksii Makeiev, az ukrán Külügyminisztérium kommunikációért felelős igazgatójának beszéde, illetve Roman Waschuk, Kanada ukrajnai nagykövetének az előadása követett Ukrajna jelenlegi helyzetéről és jövőjéről. Az eseményt Dr. Póti László, a KKI vezető kutatója moderálta.


Schőberl Márton megnyitó beszédében Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontjáról beszélt. Kiemelte, hogy Magyarország mindig is különleges partnerként tekintett Ukrajnára, ezért a magyar kormány elkötelezett az ukrán reformok és fejlődés támogatásában keleti nyitási stratégiájának fényében és támogatja Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz, mely folyamatot azonban hátráltat a Krími-félsziget annektálása és a szeparatista mozgalmak kialakulása. A két ország közötti együttműködés legfontosabb sarokkövei az energiabiztonság, az infrastrukturális fejlesztések, a környezetvédelem és a kulturális csereprogramok területén folytatott partneri kapcsolatok kiépítése. Mindemellett kiemelt szerepet kapnak az Ukrajnában élő magyar kisebbségek is.

Oleksii Makeiev előadásában arra tért ki, hogy miközben Ukrajna háborút folytat az országot ért agresszióval szemben, széles körű reformtörekvésekbe kezdett annak érdekében, hogy előremozdítsák Ukrajna demokratikus és gazdasági fejlődését. Ezért az ukrán kormány prioritásai közé tartozik például a korrupcióellenes intézkedések bevezetése, mellyel a kormány igyekszik visszanyerni az állampolgárok bizalmát. Makeiev kiemelte, hogy Magyarország elkötelezett segítője e reformoknak. Továbbá megemlítette, hogy az Ukrajna elleni agresszió nem csak az ukrán kormányt állítja nagy nehézségek elé, hanem a poszt-bipoláris világ és az Euro-Atlanti térség többi demokráciája számára is kihívást jelent. Makeiev szerint jelenleg Ukrajna területének 7,2 %-a, melybe beletartozik a Krími-félsziget és Donbász régió is - ahol súlyos emberi jogi jogsértések mennek végbe – áll orosz megszállás alatt. Több mint 10 ezer ember, köztük rengetek katona vesztette életét az ellenségeskedések során. Az igazgató kitért arra is, hogy csak ebben az évben legalább 300 katona sérült már meg súlyosan, akik ellátásában a partner országok sokat segítenek.

Makeiev az orosz dezinformáció és propaganda veszélyeire is felhívta a figyelmet és úgy vélte, hogy sok kormány nem tudja megfelelően kezelni, illetve leleplezni a hamis információkat. Nem csak Ukrajnát, de más államokat is érint az orosz befolyás térnyerése, mely implicit módon jelenik meg bizonyos politikai pártok finanszírozásában, kormányok infrastruktúráját érintő kibertámadások kivitelezésében vagy választási folyamatokba történő beavatkozásokban. Az igazgató továbbá említést tett arról, hogy annak ellenére, hogy Ukrajna területén háború zajlik, a végrehajtott reformok segítségével sikerült megállítani a gazdasági recessziót és az ukrán GDP 2 %-kal nőtt, a gazdasági előrejelzések és a legfontosabb nemzetközi hitelminősítő intézetek értékelései kedvezőbbek, emellett a vállalkozások működése könnyebbé vált a deregulációs folyamatok bevezetése óta. Makeiev szerint mintegy 60 szovjet stílusú vállalkozásokat érintő szabályozást szüntettek meg az elmúlt években és jelentős fejlődés ment végbe a korrupcióellenes jogszabályok terén is. Jelenleg minden köztisztviselő köteles nyilvánosságra hozni a birtokában lévő eszközöket a nagyobb transzparencia érdekében. A folyamat során rengeteg megvesztegetésre és visszaélésre derült fény. Záró megjegyzéseiben a főigazgató elmondta, hogy Ukrajna és állampolgárai számára kivételesen fontos európai barátaik támogatása, mely azt az üzenetet közvetíti, hogy Ukrajna is az európai táborba tartozik.

Roman Waschuk nagykövet beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada mindig is támogatója volt az ukrán függetlenségnek, hiszen 1991-ben Kanada volt az első ország, mely elismerte Ukrajna függetlenségét, továbbá ismertette, hogy jelenleg 1,3 millió ukrán él Kanadában, mely ország egyébként az egyik legnagyobb befektetője az országnak és az egyik legfontosabb támogatója az ukrán reformoknak katonai, rendőrségi és gazdasági téren. Waschuk szerint az átláthatóságot biztosító köztisztviselőket érintő újítások Ukrajnát a világ egyik első számú országává teszik, mely ilyen nagymértékben határozta el magát a korrupció felszámolásában. Ennek ellenére a büntetőeljárás hatékonysága terén sokat kell még tenni, különösen a reakcióidők csökkentése terén, hiszen óriási igénye van az embereknek az igazságszolgáltatásra.