There are no matching posts to display...

A Nyugat-Balkán forró pontjai

A Nyugat-Balkán forró pontjai
2024-03-28 Dóra Szabó-Thalmeiner

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökének nyitóbeszédét követően „A Nyugat-Balkán forró pontjai” című panelbeszélgetés következett Dux László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Bővítési Főosztály vezetőjének moderálásával. A beszélgetés során az európai országok nyugat-balkáni különmegbízottjai, valamint a magyar kormány képviselője fejtették ki véleményüket a nyugat-balkáni politikai és biztonsági helyzetről, valamint az érintett országok uniós csatlakozási folyamatának jövőjéről.

Haakon Blankenborg, Norvégia nyugat-balkáni különmegbízottja körvonalazta, hogy országa miért támogatja kiemelten az Európai Unió (EU) bővítését a nyugat-balkáni régió irányába. Egyrészt Oslo üdvözli a hat ország csatlakozási törekvéseit, mivel Európa nem engedheti meg magának, hogy “viszonylag gyenge államok enklávéja” legyen a kontinens közepén. Másrészt a bővítés kölcsönösen előnyös lenne mind az EU, mind a Nyugat-Balkán részére. Blankenborg úr meglátása szerint Vlagyimir Putyinnak – még ha nem is szándékosan – sikerült egyesítenie Európát, ezért sürgősen támogatni kell a reformtörekvéseket, miközben figyelembe kell venni a régió egyes országainak sajátosságait is; azaz nem szabad a nyugat-balkáni országokat egy tömbként kezelni. Az alapvető politikai párbeszéd mellett Norvégia egyedülálló helyzete – egy olyan ország, amely az EU összes közös szabályozását implementálta a saját jogrendjébe – arra készteti a kormányt, hogy a megfelelő integrációs szint elérése érdekében az egyes országok jogállamiságát és intézményeit erősítő reformokra összpontosítson. A következő EU intézményi időszak kulcsfontosságúnak tekinthető, csakúgy, mint a lefektetett prioritások sora, amely a jelek szerint jó irányba mutat azzal, hogy az Európai Bizottság március 12-én bejelentette a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával. Különmegbízott úr azonban hozzátette, hogy sürgősen új eszközöket kell találni az alapelvekhez kötött eredmények előmozdítása érdekében. Norvégia számára a térség egyik fő „forró pontja” a Belgrád–Pristina-dialógus – az EU-nak is kreatívan kell fellépnie és erre kell összpontosítania –, amelynek sikerrel kell járnia ahhoz, hogy az integráció kézzelfoghatóvá váljon. Blankenborg különmegbízott úr zárásként hangsúlyozta, hogy az EU-integrációnak láthatónak kell lennie, azonban ehhez elengedhetetlen az uniós szabályokhoz való igazodás, mint a csatlakozás előfeltétele.

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodájának helyettes államtitkára megerősítette, hogy az EU a múltban is bizonyította, hogy az integráció a békés egymás mellett élés útja, amire most is kétségtelenül szükség van. Ahhoz azonban, hogy az Unió kettős mércéjével kapcsolatos, egyre erősödő kritikákat csillapítsuk, helyre kell állítani az integrációs folyamatra vonatkozó vállalások hitelességét. Az EU-nak el kell döntenie, hogy az érdemeken alapuló vagy a geostratégiai megközelítést követi a bővítéspolitikát illetően. Helyettes államtitkár úr aláhúzta, hogy Magyarország mindig is támogatta a bővítést, most pedig minden eddiginél jobban készen áll arra, hogy mindent megtegyen az érintett országok integrációjáért, hiszen biztonságunk messze a határainkon túl kezdődik. Magyarország politikai támogatást nyújt a nyugat-balkáni államoknak, melynek keretében többek között jól beágyazott EU-szakértőket foglalkoztatunk a térségben. Helyettes államtitkár úr emellett arra is rámutatott, hogy a világ gyorsan változik, így az EU-nak nincs újabb 20 évnyi vesztegetni való ideje, éppen ezért a bővítésnek minél gyorsabban kell előre haladni. Meglátása szerint az integráció legnagyobb előnye, hogy a politikai berendezkedéseket tud megváltoztatni, ám nincs már idő arra. hogy újabb és újabb reformok több kormányon átívelve valósuljanak meg. A bővítési folyamat feltételrendszerét tisztázni kell, és ultimátumok helyett konkrét eredményekre van szükség. A közelgő európai parlamenti választások sem fognak változtatni jelen körülményeken: a magyar EU-elnökség következetes marad a Nyugat-Balkán integrációjának vonatkozásában, és remélhetőleg mások is követni fogják a példát, még úgy is, hogy a térséggel kötött szabadkereskedelmi- és vízumliberalizációs megállapodás miatt a bővítés nem olyan vonzó kívülről, mint belülről.

Anžej Frangeš, a Szlovén Köztársaság Európai Ügyek Igazgatóságának főigazgatója és nyugat-balkáni különmegbízottja emlékeztette a hallgatóságot és a panelistákat, hogy Szlovénia a volt Jugoszlávia tagjaként nagy érdeklődést mutat a Balkán uniós integrációja iránt. Az ország szerepe az, hogy lefordítsa, majd átadja a nyugati partnereknek, hogy mi történik a térségben, ahogy a Főigazgató úr fogalmazott: „lefordítsa az érzelmeket”. Leszögezte, hogy Ljubljana a bővítést kulcsfontosságú eszköznek tekinti a múltban tapasztalt szörnyű események elkerülésére. Mint Frangeš főigazgató úr hangsúlyozta, Szlovénia számára a bővítés nem fekete-fehér folyamat: a geostratégiai és az érdemeken alapuló elvek nem ellentétesek. Azokat a tagállamokat, amelyek még nem állnak készen az Európai Unióhoz való csatlakozásra, nem szabad sürgetni, és minden országnak saját, személyre szabott időkeretre van szüksége. Főigazgató úr kiemelte, hogy az elmúlt húsz év során minden szlovén kormány ugyanúgy viszonyult a Nyugat-Balkánhoz, és a térségre prioritásként tekintett, nemcsak a közös értékek és a földrajzi elhelyezkedés miatt, hanem Szlovénia kétoldalú kereskedelemben való érdekei miatt is. Az ország nemcsak politikai, hanem technikai támogatást is nyújtott, szakértőket küldött és segítette a régió fejlődését. Az ukrajnai háború adta bővítési lendület az Unió részéről Frangeš főigazgató úr szerint még mindig megvan, és lehetőséget teremtett az előre lépésre számos országban, például Montenegróban is. Kiemelte, hogy most sikertörténetekre van szükség az integráció tekintetében, hogy tovább tudjunk lépni. Pozitív példaként említette Bosznia-Hercegovinát is, amely a tagjelölti státusz elnyerése óta sokat fejlődött. A térség nacionalizmusai a múltban szörnyű eseményekhez vezettek, az európai perspektíva ezzel szemben képes a nyugalmat erősíteni és a megbékélés kérdésével foglalkozni. Ez a perspektíva továbbá a Nyugat-Balkánon tapasztalható fejlettségi szakadék kihívását is kezelheti, megakadályozva, hogy a régió több generációt veszítsen el az „agyelszívás” veszélye miatt. Utóbbi jelenséget a jövőbeli fejlődés egyik fő akadályának nevezte meg Frangeš különmegbízott.

René Troccaz, Franciaország nyugat-balkáni különmegbízottja elismerte, hogy bár a múltban Franciaország vonakodott a bővítés kérdésében, Párizsnak ma már világos álláspontja van, és prioritásként kezeli az ügyet. Az ukrajnai háború tette sürgetővé, hogy Franciaország felülvizsgálja az EU-integrációra vonatkozó álláspontját. A megfelelő siker érdekében két dimenziót kell figyelembe venni: az identitásokkal és etnikumokkal kapcsolatos belső feszültségeket, valamint a hat ország 17 millió főt számláló összlakosságát. A bővítési folyamat felgyorsítása most Franciaország számára prioritás, ahogyan azt Macron elnök a 2023-as pozsonyi csúcstalálkozón is hangsúlyozta. A régió közelítése érdekében Franciaország már olyan konkrét kezdeményezésekbe is bekapcsolódott, mint például a szlovén–francia Western Balkans Cyber Capacity Center létrehozása Podgoricában. Ha pedig a számokat nézzük, a Francia Fejlesztési Ügynökség 2019 óta több mint 1 milliárd eurót fektetett be a régió hat országába. Troccaz különmegbízott úr hangsúlyozta, hogy bár a közvélemény 2003 óta belefáradt a bővítési kilátások elmaradásába, az EU-nak kötelessége, hogy ne csak viszonyítási pontokat kínáljon, hanem egyértelmű jeleket adjon, és meggyőzze a nyugat-balkáni közönséget a szélesebb európai perspektíváról. Továbbá az EU mint multinacionális egység megfelelő keretet biztosíthat a régió nehéz történelmi örökségének és feszültségeinek leküzdéséhez. Troccaz különmegbízott úr zárásként úgy fogalmazott, hogy a bizonytalanságok korában az EU-nak egységesnek kell haladnia az európai úton, melynek fő iránya a bővítés.