Tovább a tartalomra
2017.04.06.

A Merkel-féle eurómentés aktuális kihívásai

Fekete Dávid tanulmánya.


Angela Merkel német kancellár 2005 óta áll Németország élén. A „Kanzlerinnek” az elmúlt hét esztendőben számtalan kihívással kellett szembenéznie, ám ezek közül a legjelentő- sebb és a leginkább emberpróbáló feladatot kétségtelenül a jelenleg is zajló euróválság kezelése jelenti. Az európai válságkezelési intézkedéseken a kontinens állam- és kormányfői közül mindeddig elsősorban Merkel tudott maradandó nyomot hagyni. A bajba jutott államok kizárólag úgy kaphattak segítséget, ha elfogadták a német fiskális politikán alapuló, szigorú költségvetési megszorítások, strukturális reformok végrehajtásának szükségességét. Emellett Merkel egyértelműen elutasította az adósságok bármiféle közösségiesítését, legyen szó akár eurókötvényekről, akár közös adósságtörlesztési alapokról vagy bármilyen más, hasonló célokat szolgáló tervezetről. Az elmúlt években ezeket az intézkedéseket sok kritika érte ugyan, azonban az európai vezetők kénytelen-kelletlen elfogadták azokat. Mára azonban egyre aggasztóbb jelek figyelhetők meg a szigorú fiskális politika következményeképpen; nevezetesen: csökkent az érintett országok bruttó hazai terméke, s ezáltal a várt államadósság-csökkenés helyett nőtt a GDP-arányos eladósodottság mértéke. Vagyis a válságkezelő intézkedések sokak szerint a kívánatossal éppen ellentétes hatással jártak, s egyelőre úgy tűnik, hogy nem váltották be a hozzájuk fű- zött reményeket. Ennek következtében egyre erősebb kritikák jelentek meg a Merkel-féle eurómentési koncepcióval kapcsolatban, annak mind a Németországon kívüli, mind pedig az országon belüli vonatkozásában, amiket az alábbiakban részletesen megvizsgálunk.

A teljes tanulmány itt olvasható!