Tovább a tartalomra
2017.05.20.

A nemzetközi beavatkozás francia belpolitikai háttere és a magyar részvétel lehetőségei Maliban

Fejérdy Gergely és Wágner Péter tanulmánya.


Franciaország 2013. január 11-étől légierejével katonai támogatást nyújt a mali kormányerőknek a főváros irányába induló dzsihadista szélsőséges csoportokkal szemben. Január 16-ától már a francia szárazföldi egységek is bevetésre kerülnek. Ez utóbbiak számát Párizs várhatóan rövid időn belül 4000 főre duzzasztja.1 Azzal, hogy a francia fegyveres erők egységei beavatkoztak a harcokba, a mali konfliktus – legalábbis európai szemszögből – új szakaszba lépett. E döntésre azért volt szükség, mert – a korábbi status quót felborítva – az ország északi részét ellenőrző iszlamista/ dzsihadista csoportok átlépték a 2012 tavasza végén kialakult korábbi „frontvonalat”, és több stratégiai jelentőségű várost foglaltak el. Már valószínűleg sosem derül ki, hogy ezek a műveletek a mali fővárost, Bamakót célozták-e hosszú távon, vagy egyszerűen csak a kormányerők gyengeségét kihasználva kívántak a felkelő erők újabb városokat az ellenőrzésük alá vonni, annyi bizonyos, hogy támadásuk hatására Mali vezetése Franciaországhoz fordult katonai segítségért, s az a környező országokból átcsoportosí- tott szárazföldi és légi erőkkel szinte azonnal támadásba lendült át. Az elemzésnek nem célja a kialakuló konfliktus kontextusának ismertetése, erről magyar nyelven a napokban jelent meg kiváló elemzés Marsai Viktor tollából, „Külföldi katonai beavatkozás Maliban – az Opération Serval és háttere” címmel. Írásunkban két elemre szeretnénk kitérni. Egyrészt a francia beavatkozás belpolitikai összetevőire, másrészt arra, hogy milyen lehetőségei vannak Magyarországnak a szerepvállalásra, kü- lönösen annak fényében, hogy a magyar politikai vezetés nemcsak az EU által indított kiképző misszióban kíván részt venni, hanem a Franciaország által indított harci műveletben is.

A teljes tanulmány itt olvasható!