Tovább a tartalomra
2017.04.03.

Európai Külügyi Szolgálat, avagy lehet-e global payerből global player?

Kiss J. László tanulmánya.


Az 1970-es évek eleje óta, amikor is Henry A. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter – jogos iróniával – „Európa telefonszáma” után tudakozódott, időről időre felmerült a kérdés, hogy miként lehet az Uniónak „egy arca, egy telefonszá- ma és egy hangja”. Még pontosabban: mind sürgetőbben fogalmazódott meg az európai politika napirendjén az az igény, hogy az EU külkapcsolatai koherensebbé, hatékonyabbá és láthatóbbá váljanak, s nem utolsósorban összhangban legyenek a világban elfoglalt gazdasági súlyával. Elmar Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának korábbi elnöke úgy fogalmazott, hogy a lisszaboni szerződés újítása, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) az uniós külpolitika fontos eszköze, mivel a világ fejlesztési segélyeinek mintegy hatvan százalékát nyújtó Unió számára esélyt ad arra, hogy ne csupán „globális fizető”, hanem megfelelő politikai önsúllyal és koherens külpolitikai stratégiával rendelkező „globális szereplő” is legyen.

A teljes tanulmány itt olvasható!