Tovább a tartalomra
2016.12.22.

Németország mint mag-Európa magja: az új „németkérdés” és az euróválság

Kiss J. László elemzése.


Az euróválság a maga módján rendkívülinek tekinthető, mivel nem a válságok egyike, hanem olyan sui generis jelenség, amely az Európai Unió egészének a fennmaradását teszi próbára, és amelynek a végén az európai integrációnak minőségileg másként kell kinéznie, mint azt megelőzően. Az euróválság és az Unió új architektúrája körüli vita elkerülhetetlenül összefügg a válság eddigi viszonylagos nyertesének tekinthető Németország európai szerepével és a második világháború utáni sikeres német politika átalakulásával. Aligha véletlen, hogy vannak olyan szerzők, akik az euróválságot Európa és Németország elmúlt három évszázadának olyan drámai eseményeihez hasonlítják, mint a harmincéves háború (1618–1648) és a huszadik század két világháborúja (1914–1918, illetve 1939–1945). Ezek a háborúk jelentős mértékben Németország és Európa viszonyával függtek össze – ahogyan a jelenlegi euróválság is Németország európai központi szerepe körül forog.

A teljes elemzés itt olvasható!