Tovább a tartalomra
2017.03.17.

Szerb–albán tárgyalások

Szilágyi Imre tanulmánya.


2011. március 8-án végre megkezdődtek a szerb kormány által már nagyon várt tárgyalások Belgrád és Pristina között. Nem Szerbia és Koszovó közötti tárgyalásokról van szó, hiszen Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovót. Ennek az elvi magatartásnak sokszor volt/ van Belgrád számára igen kellemetlen következménye. Szerbia ebből a megfontolásból nem képviseltette magát a 2010 márciusában a szlovéniai Brdo pri Kranjban tartott nyugat-balkáni regionális találkozón, s ugyanezért nem jelent meg számos más nemzetközi tanácskozáson sem. Legutoljára azon a 2011. május végi lengyelországi összejövetelen nem vett részt a szerb elnök, amelyen Obama elnök találkozott a közép- és kelet-európai államok vezetőivel. Szerbia ugyanis kifogásolta, hogy Lengyelország a többivel egyenrangú országként kezelte a Varsó által elismert Koszovói Köztársaságot. Belgrád ugyan emiatt számos diplomáciai lehetőségtől elesik, miközben az albánok ezeket a lehetőségeket kihasználják, számára azonban a gyakorlati haszonnál egyelőre fontosabb az elvi magatartás. Ezt figyelembe véve különös, hogy a szerb tárgyalódelegáció vezetője, Borislav Stefanović hajlandó volt kezet fogni az albán küldöttséget vezető Edita Tahirivel; sőt, egy másik kép tanúsága szerint a tárgyalások legalább egy részén az albán fél a Koszovói Köztársaság zászlaját használta.

A teljes tanulmány itt olvasható!