1. Az új világrendben az államok új együttműködési formák felé mozdulnak el
A világ jelentős változásokon megy keresztül, amelyek a világrendre is hatással vannak: új erőviszonyok és új igények alakítják a nemzetközi politikát. Ezen új dinamikák bizonyítéka többek között az is, hogy a hatalmi viszonyok a különböző nemzeti érdekek mentén is átcsoportosulnak. Ennek eredményeként új regionális együttműködési formák alakulnak ki, amelyek új gazdasági vagy politikai hatalmi központokat hoznak létre. Emellett a konnektivitás mint a nemzetközi politika egyik vezérelve azon a koncepción alapul, hogy minél több országgal kell kapcsolatokat kialakítani.
2. A regionális együttműködéseknek komoly hagyományai vannak Közép-Európában
A regionális együttműködések Közép-Európában több okból is kiemelt jelentőséggel bírnak. Történelmi szempontból ezek az együttműködések komoly múltra visszatekintő hagyományokkal rendelkeznek. A Visegrádi Együttműködés, ami az egyik legjelentősebb többdimenziós regionális együttműködés az EU-n belül, 1991-ben jött létre, de történelmileg egy 14. századi hasonló együttműködés gondolatához kapcsolódik. Mára már nemcsak a V4-ek, hanem más regionális formációk is létrejöttek. Ezeknek az együttműködéseknek a vezető elve az, hogy az államoknak partnereket kell találniuk nemzeti és regionális érdekeik megvalósításához.
3. A hasonlóan gondolkodó közép-európai kormányok felgyorsíthatják az egymással való szorosabb együttműködést
A jelenlegi politikai realitások az EU-ban és a szomszédos régiókban egyaránt arra ösztönzik Magyarországot, hogy olyan új együttműködési lehetőségeket keressen, amelyek nemcsak nemzeti érdekeit szolgálják, hanem a régiót és magát az EU-t is versenyképesebbé tegyék. A magyar külpolitika egyik fő vezérelveként a konnektivitás is támogatja azt az elképzelést, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a régió hasonlóan gondolkodó országaival; amelyek hasonlóan viszonyulnak az EU jelenlegi politikai fejleményeihez; azonos kihívásokkal néznek szembe; kölcsönösen megértik egymást olyan kérdések tekintetében, mint a régió békéje és biztonsága; és amelyeket mély történelmi és kulturális szálak kötnek egymáshoz. A Szlovákiával, Szerbiával és Ausztriával való szorosabb együttműködés lehetővé teheti, hogy a régió egy rendkívül versenyképes, gazdaságilag és politikailag stabil térséggé váljon, és maga a kooperáció nemcsak a gazdasági növekedés és a kereskedelmi együttműködés új dimenzióit hozhatja el, hanem a régió szükségleteinek jobb megértése érdekében folytatott lobbitevékenységre is felhasználható. Ezen országok mélyebb együttműködése hozzájárulhatna az EU gazdasági versenyképességéhez, a Nyugat-Balkán EU-ba való integrációjához, valamint egy új hatalmi központ létrehozásához az EU-ban, amelyen keresztül politikai érdekeiket is összehangolhatnák.
4. A Dunához köthető geopolitikai realitások is az együttműködés alapját képezhetik
A Duna Európa egyik leghosszabb és stratégiailag legfontosabb vízi útjaként komoly geopolitikai jelentőséggel bír. Közép- és Délkelet-Európa több országán keresztül folyik, kulcsfontosságú közlekedési ütőeret jelent, amely összeköti a régiót a Fekete-tengerrel. A Duna ma is a kereskedelem, az energiatranzit és a geopolitikai befolyás kulcsfontosságú csatornája, amely a partján fekvő országok közötti kapcsolatokat és dinamikát alakítja. Tekintettel arra, hogy e négy ország fővárosa a Duna partján fekszik, és hogy mindezek az országok valamilyen módon részt vettek különböző regionális kezdeményezésekben, amelyek a folyó fontosságára épültek, ezen országok szorosabb együttműködésének ma is van létjogosultsága. Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Szerbia szorosabb együttműködése olyan fontos kérdésekben lehet pozitív hatással, mint a multimodális közlekedés javítása; a belvízi és folyami kikötők korszerűsítése; az európai katonai és biztonsági együttműködés fejlesztése; a jelenlegi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése a tágabb Duna-régióban; a versenyképesség növelése regionális és tágabb uniós szinten; a zöld energiára való átállás támogatása és még számos egyéb.
A Duna köré összpontosuló geopolitikai realitások a szabadkereskedelmi stabilitás és a kölcsönösen előnyös nemzetközi kereskedelem kölcsönös támogatásának alapját képezhetik.
5. Magyarország, Ausztria, Szerbia és Szlovákia a migrációs válság, a biztonsági kihívások és az uniós föderalista törekvések középpontjába került, ami politikai szempontból is természetszerűvé teszi szorosabb együttműködésüket.
Magyarország, Szlovákia, Szerbia és Ausztria politikai együttműködését jelenleg a kétoldalú kapcsolatok és a többoldalú kezdeményezések keveréke jellemzi. Ezeknek a közép- és délkelet-európai országoknak közösek az érdekeik olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia, a migráció és a biztonság. Kétoldalú kapcsolataikat illetően diplomáciai párbeszédet folytatnak és együttműködnek különböző kérdésekben, ahol azonos érdekekkel rendelkeznek, beleértve a határellenőrzést, a kisebbségi jogokat és a gazdasági fejlődést. Egy Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Szerbia közötti lehetséges többoldalú kooperációs keretrendszer platformot biztosítana a szélesebb körű regionális együttműködéshez és koordinációhoz az infrastrukturális projektektől kezdve a migrációs válságon át az uniós integrációig.
