Tovább a tartalomra
2017.12.01.

A magyar–román kapcsolatok és romániai megítélésük 2017-ben

Barabás T. János elemzése

 


 A román kormány külpolitikai stratégiája prioritásként kezeli a szomszédos államokkal való kapcsolatok javítását, és kiterjesztené a szomszédságpolitika fogalmát Lengyelországra és Törökországra is. A kétoldalú kapcsolataink örvendetes módon fejlődtek 2017-ben, amit a külügyminiszterek találkozásai jelez. Közös tennivalóként a román külügyminisztérium a biztonság- és energiapolitikai, valamint az infrastruktúra építést helyezi előnybe, és ez találkozik a magyar érdekekkel is. A román külpolitika annyiban árnyaltabbá vált, hogy már üdvözli a „kulturális sokszínűséget” – eddig ugyanis Bukarest álláspontja az volt, hogy Románia egységes, nem multikulturális ország. A kedvező nyilatkozatok fényében nem tartom kizártnak, hogy a román politikai mentalitás a magyar ügyekben is egy fokkal nyitottabb lett. Bukarest olyan ellentmondásos viszonyok hálójaként fogja fel a Magyarországgal és a többi szomszédjával való kapcsolatait is, amelyeket nem lehet egységesen kezelni.
Régiónkban egyre inkább tapasztalható az információs hadviselés felfutása, ami a média elemzéséből is kitűnik. Ez kedvezőtlenül érintheti hazánkat, mert átláthatatlanabbá, manipulálhatóbbá teheti a kapcsolatainkat. A román média alapvetően kedvezőbben nyilatkozik rólunk, mint az elmúlt években, de az információs forrásaik zavarosak. A magyar fél bátrabban is jelen lehetne a román nyilvánosságban, viszont ehhez kevés eszköz áll rendelkezésére (tudósítói hálózat). Áprilisban létrejött a román információs hadviselési intézet (LARICS) – a következő választási évben komoly információs kihívásnak nézünk elébe.
Elemzésemben arra teszek kísérletet, hogy a román–magyar kapcsolatoknak a román kormányzat nyilvános üzenetei, valamint a romániai médiában megjelent magyar vonatkozású cikkek és műsorok alapján kirajzolódó aktuális helyzetét ismertessem.

A teljes elemzés itt érhető el!