Tovább a tartalomra
2019.01.31.

Románia 2019-es EU-elnökségének kihívásai

Barabás T. János elemzése


2019. január 1-jén, tízéves uniós tagsága során először, Románia átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. A fél évre szóló megbízatás során olyan témák és politikai folyamatok várhatóak, amelyek hosszú távon meghatározzák a szervezet jövőjét. Ezek közé tartozik az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból, a 2021–2027-es uniós költségvetés tervezetével kapcsolatos tárgyalások, a 2019. májusi európai parlamenti (EP-) választás, amelyet egy komoly politikai tétekkel bíró kampány fog megelőzni. A bukaresti külügyminisztérium nyilatkozata értelmében a román elnökség fő célja ezen összetett feladatok koordinálása mellett az EU kohéziójának pragmatikus eszközökkel való erősítése, vagyis a minden tagország számára elfogadható javaslatok végrehajtása az összetartozás elmélyítése érdekében. A román elnökség mottója – „A kohézió mint közös európai érték” – igencsak üdvözlendő elv, mert azt a nyugat-európai döntéshozók nyilatkozatai már egyre kevésbé említik, márpedig hosszú távon az EU akkor lehet versenyképes a felemelkedő ázsiai és a még mindig erős amerikai gazdasággal szemben, ha a keleti és a déli tagállamok az északiak szolidaritása segítségével megfelelően integrálódnak, fejlődnek. Az előnyök kölcsönösek, hiszen régiónk olcsó munkaereje és növekvő vásárlóképessége lesz egyre inkább a kontinens fejlődési motorja. A román diplomácia feladata nehéz: elég csak arra gondolnunk, hogy az Európai Unió alapelveit jelentő szolidaritást, kohéziót, egységet, demokráciát mennyire másképp értelmezik a különböző államokban.

A teljes elemzés itt olvasható!