100 years of the Austrian Republic – Lessons and Outlook from a European Perspective

100 years of the Austrian Republic – Lessons and Outlook from a European Perspective
2019-03-18 Béla

A Külügyi és Külgazdasági Intézetben (KKI) március 12-én “100 years of the Austrian Republic – Lessons and Outlook from a European Perspective” címmel panelbeszélgetésre került sor. A rendezvény fő témája az osztrák nemzetépítés, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlását követő nemzeti kollektív identitás fejlődésének hosszú folyamata volt.

A Külügyi és Külgazdasági Intézetben (KKI) március 12-én “100 years of the Austrian Republic – Lessons and Outlook from a European Perspective” címmel panelbeszélgetésre került sor. A rendezvény fő témája az osztrák nemzetépítés, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlását követő nemzeti kollektív identitás fejlődésének hosszú folyamata volt. Mindennek európai perspektívát adva Ausztria európai integrációs folyamatára is kitértek az előadók. A résztvevők az Osztrák-Magyar Monarchia legsúlyosabb hibáiról is értekeztek, amelyekből megpróbáltak tanulságokat levonni arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió hogyan kezelje néhány problémás kérdését. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték a közös értékek és normák relevanciáját Ausztria és Európa együttműködése szempontjából, továbbá a kontinens jövője szemszögéből lényeges témákra való odafigyelés fontosságát.

Erhard Busek, a Duna-régió és Közép-Európa Intézet vezetője szerint a monarchia felbomlása Ausztriát kritikus kérdések elé állította, melyek megválaszolása állami és társadalmi szinteken égető volt. Ennek okán az állami identitás kifejlődése hosszú folyamat volt az ország számára, melyben a fő akadály a nemzetépítés lényegi elemeinek megtalálása volt, beleértve az identitás és a nemzeti hovatartozás érzésének ambivalenciáját. Busek továbbá kiemelte, hogy az 1955-ös osztrák államszerződés fontos szerepet játszott az osztrák nemzeti hovatartozás fejlődésében, hiszen ezt követően szerezte meg Ausztria tényleges függetlenségét.

Hasonló gondolatmenetet követve Romsics Gergely, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy míg az első osztrák köztársaság kudarcként, a második köztársaság alapvető sikertörténetként értelmezhető. Romsics kiemelte, hogy a második világháborút követő sikeres osztrák demokratikus állami és társadalmi berendezkedés sokáig nélkülözte a társadalmi kibékülést és a múltfeldolgozást.

Ferdinand Trauttmansdorff, a Budapesti Andrássy Egyetem Diplomácia I tanszékvezetője szerint az osztrák nemzeti identitás formálása a politikai bal- és jobboldal közötti konfrontációs nehézségek és megbékélés közepette végül is sikeresnek mondható. Trauttmansdorff továbbá hangsúlyozta, hogy a közös nemzeti célok és értékek fejlesztése kulcsfontosságú a társadalmak megerősítése szempontjából. Ezen elemek elismerése lényeges az európai integrációs folyamatban a civil társadalom szerepének formálásában.

A rendezvényt Molnár Tamás Levente, a KKI kutatója moderálta.