70 éves a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Kína között – könyvbemutató

70 éves a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Kína között – könyvbemutató
2019-12-20 KKI
1949. október 3-án Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, három nappal később, október 6-án pedig a két ország diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással. Az évfordulóra a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a Kína – Kelet-Közép-Európa Intézettel együttműködésben tanulmánykötet készített, amely magyar, angol és kínai nyelven jelenik meg. A magyar nyelvű kötet bemutatójára 2019. december 12-én került sor a KKI épületében, melynek keretében a szerzők közül Boros Gábor Péter és Fábian Armin Vincentius ismertették kutatási eredményeiket a hallgatósággal.

Az évfordulóra készített könyvben összesen 14 magyar és kínai szerző osztja meg gondolatait Magyarország és Kína közös múltjáról és jelenéről. A kötet első részében a gazdasági együttműködéssel és a turisztikai kapcsolatok fejlődésével foglalkozó tanulmányok kaptak helyet. A szerzők többek között az Övezet és Út Kezdeményezés, a technológia transzfer, a gazdasági reform tapasztalatai, illetve a fejlődési modellek szempontjából vizsgálták a múlt és a jelen kétoldalú kapcsolatait. A könyv második része pedig az emberek közti és társadalmi kapcsolatokat vizsgáló tanulmányokat tartalmazza, melyek többek között a magyarországi Kína-kutatás történetével, az oktatási együttműködéssel, a két nép egymás iránti percepcióival, illetve a Magyarországon élő kínai emberek jövőképével foglalkoznak.

Előadásában Boros Gábor Péter, a Pekingi Egyetem ösztöndíjasa összefoglalta tanulmányát, amely a kínai és magyar szakértőkkel folytatott interjúk, valamint budapestiek és pekingiek által kitöltött kérdőívek alapján vizsgálja a két főváros közvéleményében a másik országról élő képeket. A tanulmány konklúziója, hogy mindkét város lakossága sokrétű tudással rendelkezik a másik országról. A pekingiek szinte kivétel nélkül tisztában vannak Magyarország földrajzi elhelyezkedésével, sokan ismerik Puskás Ferencet vagy Esterházy Pétert. Mindezeken túl pedig vonzó úti célnak is tartják az országot, sőt egyetemi tanulmányok folytatására is egyre nagyobb számban érkeznek hazánkba. A budapestiek is hasonlóan jól tájékozottak, a legtöbbjük látott már kínai filmet. A pozitív képet egyedül az árnyalja, hogy a budapesti közvélemény bizonyos mértékig tart a túlzott kínai gazdasági befolyástól.

Fábian Armin Vincentius, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) kutató gyakornoka a két ország közti turisztikai kapcsolatokat elemezte tanulmányában. Kutatási eredményeit összefoglalva elmondta, hogy a virágzó turizmus a Magyarország és Kína közti kulturális és gazdasági kapcsolatok egyik alappillérévé vált. Az elmúlt tíz évben a Magyarországra látogató kínai turisták száma pozitív tendencia mentén alakult, ami jól mutatja, hogy a kínai emberek különösen szeretik Magyarországot. A további sikerek eléréséhez ugyanakkor kihívásokkal is szembe kell nézni. Ezek közül legfontosabb, hogy a kínai turisták sok esetben az átlagosnál kiszolgáltatottabb helyzetben vannak Magyarországon. Tekintettel kell lenni arra, hogy nagyon messziről érkeznek, és az általuk megszokottól eltérő környezetbe csöppennek, ami még turistaként is sokkoló élmény lehet elsőre.