A biztonság és stabilitás erősítése a Nyugat-Balkánon: Az integrációs struktúrák szerepe

A biztonság és stabilitás erősítése a Nyugat-Balkánon: Az integrációs struktúrák szerepe
2019-05-27 KKI
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-beszélgetést rendezett május 14-én, “A biztonság és stabilitás erősítése a Nyugat-Balkánon: Az integrációs struktúrák szerepe” címmel. A meghívottak az euroatlanti integrációs folyamat eredményeit és hatásait értékelték a vizsgált régióban. Az esemény moderátora Orosz Anna, intézetünk kutatója volt.

Az eseményt a KKI igazgatója, Ugrósdy Márton nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta az EU bővítésének fontosságát a Nyugat-Balkánon, ami kulcskérdés a volt konfliktuszóna biztonságának és stabilitásának fenntartásában, és az uniós bővítési politika hitelességének megőrzésében.

Tanja Miščević, a szerb EU-csatlakozás tárgyalócsoportjának vezetője a bővítési politika aktuális kihívásairól beszélt bevezetőjében. Kifejtette, hogy a bővítés az EU egyik nagy sikere volt, főként a posztszocialista államok demokratikus átmenetében betöltött szerepe miatt, azonban a 2000-es évek elejétől kezdve, a Tanács növekvő beavatkozó szerepének köszönhetően a csatlakozási folyamat mára jelentősen megváltozott. A tagjelölt országoknak egyre több elvárásnak és számszerű normának kell megfelelnie, míg az EU politikai okokból kifolyólag nem mindig vesz figyelembe valódi eredményeket, ezzel aláásva az érdemeken alapuló rendszer hitelességét. Rámutatott, hogy a bővítés az Unió belső kihívásai miatt lekerült a közösség napirendjéről, az európai parlamenti választások eredményének ezért kulcsfontosságú szerepe lesz abban, miként alakulhat a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamata.

Vesko Garčević, a Bostoni Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora és Montenegró korábbi brüsszeli (NATO) és bécsi (EBESZ) nagykövete értékelte Montenegró NATO csatlakozásának kézzel fogható eredményeit. A tagságnak köszönhetően mindenekelőtt javult az ország stabilitása és biztonsági környezete, jóllehet, a csatlakozást nem minden nemzetközi szereplő üdvözölte. A tagság mindemellett Montenegró jövőbeli EU-csatlakozásában is központi fontosságú. A „bővítési fáradtság” az EU-ban és a NATO-ban egyaránt problémát jelent, de ez szerencsére még nem akadályozta meg a NATO nyitását Észak-Macedónia felé, kiváltképp a Görögországgal folytatott névvita rendeződése után. Garčević végül kiemelte az Unión belüli szövetségesek, így például a Magyarországgal való jó viszony jelentőségét a bővítés napirenden tartásában.

A harmadik meghívott, Schmitt Pál Péter európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a bővítési politika mellett, és szeretné elérni, hogy ezt az EU stratégiai céljai közé vegyék. A Nyugat-Balkán országainak felvétele Magyarország nemzeti érdeke, tekintettel a szoros földrajzi, politikai és gazdasági kapcsolatokra, az EU bővítési stratégiájának hitelességén azonban javítani kell, mert az utóbbi években a már említett okoknak köszönhetően az sokat csorbult az utóbbi években. Kiemelte, hogy a folyamat felgyorsítására azért is van szükség, mert a régió stabilitása egyúttal az EU stabilitását is biztosítaná. Magyarország támogatja Albánia és Észak-Macedónia belépési tárgyalásainak megkezdését, de lényeges hiteles perspektívát biztosítani a jövőben Bosznia-Hercegovinának és Koszovónak is.

A kerekasztal résztvevői végül az EU és a Nyugat-Balkán általános kapcsolatairól beszélgettek a biztonsági kérdésekre fókuszálva. Miščević hangsúlyozta, hogy a bővítés sokkal több mint biztonságpolitikai kérdés, és csalódottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EU–Nyugat-Balkán csúcson megállapított kezdeményezések végrehajtása megtorpant. Garčević mindehhez hozzátette, hogy Kína szerepe a régió infrastruktúrájának fejlesztésében problémákat vet fel az EU-s kapcsolatok körül.

A beszélgetés abban a reményben zárult, hogy az európai parlamenti választások után a körülmények javulni fognak és a bővítési folyamat egyre növekvő támogatást fog élvezni a tagállamok körében.