A Globális Nagy-Britannia lehetősége

A Globális Nagy-Britannia lehetősége
2020-10-13 KKI1
Tenczer Ádám elemzése

Írásom Nagy-Britannia gazdasági érdekérvényesítő lehetőségeit mutatja be a Brexit utáni világban. Bár a tory véleményformálók sokszor hivatkoznak országuk birodalmi múltjára, mely a XIX. századi angol kereskedelmi hegemóniát veszi alapul, azt nem teszik egyértelművé, hogy miként lehet ezeket a történelmi mintákat a jelenkorban alkalmazni és relevánsnak tekinteni. Elemzésem elsődleges célja, hogy bemutassa a brit konzervatív elképzeléseket, és összevesse azokat a realitással. Nagy kérdés, hogy a hangzatos ígéretek miként válthatók valós gazdasági előnyre, és hogyan tudják majd a britek megteremteni az Európai Unióval való szoros együttműködés alternatíváját. A bilaterális kereskedelmi megállapodások három csoportját vizsgálom. Az első az Egyesült Államokkal kötendő megállapodás, melynek alapjául a „különleges kapcsolat” (special relationship) szolgál. Ezek után kitérünk a Nemzetközösségre mint lehetséges opcióra, és az egyéb, harmadik országokkal létrehozható kapcsolatokra. Előfeltételezésem szerint a Global Britain („Globális Nagy-Britannia) szlogenjére épített narratíva elsősorban a nemzetközi kereskedelem szempontjából értelmezhető. Lehetnek azonban másodlagos megközelítések is, így célszerűnek láttam, hogy ezekre a lehetőségekre is kitérjek röviden, és szót ejtsek az ENSZ BT-ről, a NATO-ról, a G7-formációról és egyéb nemzetközi tömörülésekről, melyekből kevéssé lehet közvetlenül profitot kovácsolni, viszont természetüknél fogva alkalmasak bizonyos típusú érdekérvényesítésre.

A teljes elemzés itt olvasható!