A kultúra támogatása a globalizált világban: a gazdasági és állami szereplők szerepe

A kultúra támogatása a globalizált világban: a gazdasági és állami szereplők szerepe
2019-05-24 KKI
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által támogatott nyugat-balkáni kulturális évad keretében 2019. május 9-én került megrendezésre a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a szarajevói Magyar Nagykövetség közös konferenciája, „A kultúra támogatása a globalizált világban: a gazdasági és állami szereplők szerepe” címmel. Az esemény Bosznia-Hercegovinából és Magyarországról érkező előadói kultúra támogatásának lehetőségeiről, már létező gyakorlatairól és korlátairól beszéltek.

A vendégeket a KKI kutatási igazgatóhelyettese Nagy Sándor Gyula, Magyarország szarajevói nagykövete, Pósa Krisztián, és a Szarajevói Téli Fesztivál igazgatója, Ibrahim Spahić köszöntötték. Az Európa-napon megrendezésre került konferencia a Magyar Kulturális Hetek egyik utolsó programja volt, amely jó alkalmat adott a programsorozat összegzésére, s a jövőbeli tervezésre. Magyarország valamennyi területen igyekszik támogatni Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációját, beleértve a kulturális együttműködést. A Magyar Kulturális Hetekhez hasonló program még nem valósult meg a két ország között, így az egyedülálló lehetőséget teremtett a magyar kultúra gazdagságának megismerésére az országban. Maga a konferencia a kultúra támogatásának kérdéseivel foglalkozott, és hogy abban milyen szerepet vállalhatnak a gazdasági szereplők az állam mellett.

Az első, „Az állami intézmények szerepvállalása a kultúra támogatásában” címet viselő panelben Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Aida Šabanović, Bosznia-Hercegovina Civil Ügyek Minisztériumának kulturális örökségekkel foglalkozó tanácsadója, és Ivica Sarić, Szarajevó város kultúráért felelős polgármester-helyettese beszéltek a két országban meglévő kultúratámogatási gyakorlatról, illetve azok hiányosságairól. Lőrinczy György előadásában bemutatta az NKA támogatási modelljét, az Alap feladatait és céljait, bevételi forrásait és annak döntéshozatali mechanizmusait. Az NKA meghatározó szerepet játszik a magyarországi kultúra állami támogatásában, és kiemelt feladatának tekinti a nemzeti identitás megőrzésének támogatását. Az NKA egy kormányokon átívelő struktúra, amely mintául szolgálhat más országok számára is. Bosznia-Hercegovinában nincs hasonló, állami szintű támogatási rendszer – számoltak be a helyi előadók. Az állami szint gyengesége komoly anomáliákat eredményez a kulturális programok és intézmények támogatásában. Aida Šabanović ismertette a Civil Ügyek Minisztériumának hatásköreit, ami a kulturális örökségek (leginkább építészetiek, műemlékek) védelmére és a nemzetközi kulturális együttműködésre (pl. velencei biennálén való megjelenés) korlátozódik döntően. A lehetőségeiknek azonban jelentős korlátot szab, hogy nincs állami szintű kulturális támogatási stratégia. Ivica Sarić nehezményezte, hogy a támogatási rendszert személyes preferenciákon alapuló döntések dominálják. Szarajevó fővárosként az egyik legfontosabb kulturális központ, mégis csak protokoll-szerepet láthat el szintén az előbbi okból kifolyólag. Rámutatott arra is, hogy változtatni szükséges kulturális tevékenységek megítélésén is, hiszen az is egy „termelői ág”.

A második panel a gazdasági szereplők támogatási gyakorlatát vette górcső alá. A Nemzeti Közművek Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója, Felkai György az MVM társadalmi felelősségvállalása kapcsán négy területet emelt ki: oktatás és tudomány, sport, kultúra, szociális és karitatív tevékenységek. Az MVM a Szépművészeti Múzeum egyik kiemelt támogatója, de évente 3-4 fesztivált is támogatnak. Munkatársaik önkéntesként is megjelennek egyes eseményeken (pl. Mikulásgyár). A támogatások közvetett célja, hogy a cég imázsát is növeljék a fogyasztóik körében. Hasonló motivációk megjelentek a bosznia-hercegovinai cégeknél is. Ugyanakkor Nihat Hamsić, a Nova Banka igazgatóságának alelnöke kiemelten fontosnak tartotta a pozitív kulturális párbeszéd támogatását. Ez elősegíti a cég iránti bizalom és a cég hitelességének erősítését, de a kultúra fogyasztása a fogyasztók életminőségét is javítja. A BH Telekom promóciós szakértője, Renata Merzić emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes években jelentősebb állami támogatás (GDP 1,5 százaléka) jutott a kultúrára, ami mára elenyészővé vált. Ezért még nagyobb figyelem hárul a cégekre, amelyeknek még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a társadalmi felelősségvállalásra. Semir Krehić, az Energoinvest kereskedelmi vezetője leginkább az oktatási támogatásokat (pl. történelemkönyvek biztosítása) emelte ki, amelyben az Energoinvest mindig is aktív volt. A cég 67 éve működik, de mára mind az alkalmazottainak a száma, mind a bevételei visszaestek. Ennek ellenére foglalkoztatási programjai továbbra is lehetőségeket nyújtanak fiatal jogászoknak és mérnököknek. Abban egyetértettek a bosznia-hercegovinai cégek képviselői, hogy az állam adókedvezményekkel még inkább ösztönözhetné a vállalatok kultúratámogató tevékenységét.

Végül a támogatotti oldal, a bosznia-hercegovinai kulturális intézmények képviselői osztották meg – döntően negatív – tapasztalataikat a hallgatósággal. Ibrahim Spahić a szarajevói koncertterem megvalósításának kálváriájáról számolt be. Az 1998-ben megkezdett projekt mind  a mai napig nem valósulhatott meg, amelynek eredményeként Bosznia-Hercegovina az egyetlen olyan térségbeli ország, ahol nincs komoly koncertterem. Ezt követően a Szarajevói Nemzeti Múzeum igazgatója, Mirsad Sirajić fejtette ki részletesen, hogy az intézmény szerencsétlen jogi helyzete milyen súlyos következményekkel járt az intézmény működésére nézve. Az 1995 óta civil szervezetként működő intézmény pályázati forrásokból próbál túlélni. 2012-ben be is kellett zárni, majd 2015-ben 4 millió konvertibilis márka adóssággal kezdte meg újra a működését, amit azóta sikerült jelentősen lefaragni, de a működésükhöz szükséges források megszerzése továbbra is komoly kihívást jelent. Hasonló kihívásokkal kell szembenéznie a Szarajevói Filharmonikusoknak is – árulta el a szervezet igazgatója, Samir Lokvančić. Az egyetlen hivatalos professzionális együttesnek számító Filharmonikusoknak nincs székhelye, hanem a Nemzeti Színházban bérlők, ahol a Nemzeti Balett és Opera programjáért is felelnek. Forrásaikból a programokre csak kevés jut. A szabályozási környezet miatt csak kantonális intézményként működhetnek, emiatt az ország lakosságának többségéhez nem jutnak el.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy javítani kell a kultúra támogatásának feltételein. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a résztvevők betekintést nyerhessenek a bosznia-hercegovinai és a magyar megoldásokba. Az állam szabályozó szereplőként kiemelkedő szerepet játszik a kultúra támogatási feltételeinek megteremtésében, míg a gazdasági szereplők részéről szükséges a társadalmi felelősségvállalás felismerése, és az amelletti elköteleződés. A szervezők reményüket fejezték ki a tekintetben, hogy a témáról folyó tapasztalatcsere a jövőben tovább folytatódhat és a bosznia-hercegovinai kulturális szereplők Magyarországon is további figyelemhez jutnak.