A szaúdi–orosz olajárháború háttere

A szaúdi–orosz olajárháború háttere
2020-09-08 KKI1
Seremet Sándor elemzése

A 2020-as évet a válságok fémjelzik. Az elszabadult koronavírus-járvány eddig nem látott problémákat okozott a világban, ami több ipar-, és üzletág leállását okozta. A váratlan helyzetre legérzékenyebben az olajipar reagált. Az olajárak szinten tartását hivatott nemzetközi egyezmények az OPEC+ keretén belül 2020 márciusára alkalmatlannak bizonyultak a helyzet kezelésére. A világ legnagyobb olajkitermelő és -exportáló országai – Szaúd Arábia és Oroszország – olajárháborút generálva feszültek egymásnak. Szaúd-Arábia magabiztosan kezdte meg az olajdömpinget a világpiacon, míg Oroszország mérsékelt lépésekkel igyekezett saját javára terelni a helyzetet. A látszólag előnyös helyzetből induló királyság hamar hátrálni kényszerült, ami belpolitikai feszültségekhez vezetett. Oroszország a koronavírus okozta karantén következtében megnövekedett szociális kiadások terheit viselve kénytelen az alacsony olajárakból fakadó bevételkiesésre reagálni. A szembenállás közép és hosszútávú kül-, és belpolitikai, valamint gazdasági következményekkel jár az abban résztvevő országok számára. A helyzet tarthatatlansága ismét tárgyalóasztalhoz parancsolta a feleket, akik súlyos korlátozásokat voltak kénytelenek elfogadni. Egyértelmű vesztesről vagy győztesről azonban nem beszélhetünk még. Az egyedüli kérdés ma az, hogy ki veszített kevesebbet.

A teljes elemzés itt olvasható!