Az al-Káida és az Iszlám Állam tevékenysége 2020 tavaszán

Az al-Káida és az Iszlám Állam tevékenysége 2020 tavaszán
2020-06-02 KKI1

A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2020. május 26-án tartott online kerekasztal-beszélgetést az a-Káida és az Iszlám Állam tevékenységéről 2020 tavaszán. A KKI kutatója, Garai Nikolett által moderált beszélgetésen részt vett Dr. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója és a KKI külső munkatársa, Dr. Szalai Máté, a KKI vezető kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, illetve Dr. Wagner Péter, a KKI vezető kutatója és a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa.

Wagner Péter az al-Káida és az Iszlám Állam afganisztáni és pakisztáni jelenlétét vizsgálta. Szerinte a 2020-as év az Egyesült Államok és a Talibán között februárban létrejött megállapodás következményeiről fog szólni a terrorista szervezetek számára. Évtizedek óta szoros együttműködés van az afgán fundamentalista mozgalom és az al-Káida között, de a megállapodás értelmében a táliboknak ki kell űzniük őket a saját területükről. Az Iszlám Állam helyi szervezete 2015 óta van jelen a térségben, elsősorban az afgán fővárosban hajt végre támadásokat a síita és más vallási kisebbségek ellen. A szervezet eddig is harcban állt a Talibánnal, de sikeresen toborozta a régió pakisztáni, üzbég stb. dzsihadistáit és azokat az afgánokat, akik elutasítják az amerikaiakkal kötött megállapodást.

Szalai Máté előadása elején kijelentette, hogy a közel-keleti térség jelentősége a két hálózat számára folyamatosan csökken, amely az elkövetett merényletek regionális megoszlásában és a hálózathoz kapcsolódó szervezetek méretében is tetten érhető. Az Iszlám Állam Szíriában és legfőképp Irakban az újraerősödés jeleit mutatja, ez azonban elsősorban a 2018-19-es szinthez, és nem a csoport fénykorához való visszatérést jelenti. Az al-Káida számára Szíria jelenti a legfőbb támaszt, ahol a hálózathoz jelenleg kötődő Hurasz al-Dín és az ahhoz korábban kötődő Hajat Tahrír al-Sám több tízezer dzsihadistát fog össze Idlib tartományban, utóbbi ráadásul saját „kormányzattal” is rendelkezik. A térség többi államában a két hálózat elsősorban Jemenben (az Iszlám Állam pedig Egyiptomban) mutat életjelet, ahol fokozódó versengés látható közöttük.

Marsai Viktor arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentősen nőtt a dzsihadista csoportok aktivitásának földrajzi kiterjedése Afrikában, és ez a trend 2020 tavaszán – különösen a Száhel vonatkozásában – tovább erősödött. Az Iszlám Államhoz, illetve az al-Káidához köthető csoportok – bár előfordul köztük konfrontáció – alapvetően leosztották egymás között az érdekszférákat. Marsai hangsúlyozta, a szélsőséges csoportok terjedését segíti, hogy a marginalizált afrikai közösségek egy része lehetőséget lát a dzsihadista szervezetek tevékenységében, ami alkalmas a számukra hátrányos status quo megváltoztatására.

A beszélgetés második felében a résztvevők a moderátor és a közönség kérdéseit vitatták meg, amelyek többek között érintették az Egyesült Államok drónháborújának hatékonyságát, a globális nagyhatalmak regionális politikáját, valamint a globális dzsihadizmus jövőjét.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!