Az EU által kötött kereskedelmi egyezmények hatása a magyar növekedésre

Az EU által kötött kereskedelmi egyezmények hatása a magyar növekedésre
2019-11-18 KKI
Kutasi Gábor elemzése

A 2010-es években megnövekedett a nemzetközi aktivitás a kereskedelmi kapcsolatok újragondolása érdekében, és átfogó – a kereskedelmet, a beruházásvédelmet, a szabályozások harmonizációját, sőt akár a közbeszerzési piac megnyitását is taglaló – egyezménytervezetek születtek. A végleges szerződéseket az Európai Unió kötötte meg az egységes európai piac és a tagállamok nevében – az utóbbiak eltérő iparági szerkezete és gazdasági fejlettsége miatt felmerül a kérdés, hogy vajon az egységes megállapodások milyen növekedési hatást gyakorolnak az egyes tagországokra. Ennek modellezésére a számítható általános egyensúlyi modellek (CGE) használatosak széles körben.

A jelen kutatás a Kanadával (CETA), Japánnal (EPA), a Koreai Köztársasággal, Kolumbiával, Peruval és Ecuadorral kötött uniós egyezmények magyar vonatkozásaira fókuszál. A modellszámítás eredménye, hogy a három fejlett országgal kötött egyezmény hatásai kapcsán nem várható jelentős ágazati bővülés és addicionális GDP-növekedés a magyar gazdaságban. A fejlődő latin-amerikai gazdaságok esetében pedig egyáltalán nincs várható ágazati kibocsátási és GDP-bővülési hatás. A CGE-modellezés révén tehát arra a következtetésre jutunk, hogy a hat vizsgált esetben számottevő hatás önmagában az uniós egyezménytől nem várható.

A teljes elemzés itt olvasható!