Az EU bővítéspolitika jövője az EP választások fényében

Az EU bővítéspolitika jövője az EP választások fényében
2019-06-19 KKI
A nyugat-balkáni kulturális évadhoz kapcsolódó KKI-eseménysorozat Szkopjéban folytatódott 2019. június 13-án. A Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Szkopjei Magyar Nagykövetség „Az EU bővítéspolitika jövője az EP választások fényében” címmel tartott konferenciát, amelynek külön aktualitást adott az Európai Tanács következő heti ülése, amelyen többek között lényeges bővítési kérdések is napirendre kerülhetnek. A konferenciának az EU Info Centre adott otthont.

Az intézet részéről Nagy Sándor Gyula kutatási igazgatóhelyettes köszöntötte a vendégeket, aki Dux László nagykövethez hasonlóan kiemelte a térség jelentőségét a magyar külkapcsolatok szempontjából, ezzel is alátámasztva a térség euroatlanti integrációjának következetes magyar támogatását. A nagykövet azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy vegyes a nyugat-balkáni irányú bővítés megítélése, és a csatlakozási folyamat is jelentős változásokon ment keresztül. Az EP választások következményeire utalva hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül a pártirányvonalak határozzák meg a bővítési folyamat támogatását, így nehéz kiszámítani annak a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatra gyakorolt hatását. Végül hozzátette, hogy a bízik abban, hogy pozitív eredményekkel zárul majd a Tanács júniusi találkozója.

Az első panel során Makkay Lilla, a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Európai Uniós Főosztályának vezetője és Dragan Tilev, Észak-Macedónia Kormányának EU-ügyi állami tanácsadója az uniós bővítéspolitika jelenéről és jövőbeli kilátásairól osztották meg véleményüket. A KKM főosztályvezetője rámutatott a tagállamok elvárásai közti különbségekre, amelyek alapvetően meghatározzák az EU bővítéséhez való viszonyukat. Pozitívumként értékelte, hogy az Európai Bizottság egyre ambiciózusabb álláspontot képvisel és bátorítóbb nyelvezetet használ. Reményét fejezte ki a tekintetben, hogy pozitív irányba mozdul majd el a Tanács is, ahol azonban valamennyi tagállam támogatása szükséges. Dragan Tilev hibás stratégiának nevezte az uniós tagállamok álláspontjának megkérdőjelezését. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az EU bővítésének sikeréhez, és a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának előmozdításához „jó időben kell jó döntéseket hozni”. Észak-Macedóniában most jó lehetőség van arra, hogy komoly eredményeket érjenek el, ezért is szükséges, hogy az Európai Bizottság megfelelő mandátumot kapjon az év végéig a tagállamoktól. Ez elengedhetetlen a hitelesség és a bizalom fenntartása érdekében.

A konferencia második panelja a 2019-es európai parlamenti választásokról, illetve a választások kimenetelének a bővítéspolitikára gyakorolt lehetséges hatásairól szólt. Elsőként Elena Gacheva, a European Movement in North Macedonia főtitkárhelyettese értékelte az EP-választásokat. Gacheva kiemelte a magas részvételi arányt, amely szerinte az európai politikai ügyek iránti megnövekedett általános érdeklődésből fakad. Elmondta továbbá, hogy az euroszkeptikus erők vártnál gyengébb szereplése miatt a bővítéspolitika legnagyobb kritikusai nem lesznek olyan hangosak, mint azt korábban sejteni lehetett. Simonida Kacarska, a European Policy Institute igazgatója úgy értékelt, a mostani EP-választás volt a legnagyobb figyelemmel követett választás a nyugat-balkáni térségben, ami egyes tagjelölt országok csatlakozási tárgyalási folyamatainak helyzetével magyarázható. A bővítést ellenző tagországokról kijelentette, az Észak-Macedóniával és Albániával szembeni általános vélekedést számos nyugat-európai országban negatívan befolyásolja a politikai diskurzus. Kacarska szerint ez a diskurzus sok esetben nem őszinte, hiszen a bővítési tárgyalások nem arról szólnak, hogy az EU egyből felvesz új tagokat, sokkal inkább egy olyan folyamatról, melyben az EU segíti a tagjelölt országok sikeres belső átalakulását. A gyors csatlakozás szerinte egyébként is komoly károkat okozhat a felkészületlen tagoknak.

Molnár Tamás Levente, a KKI kutatója bevezetőjét az EP-választások elemzésével kezdte. Molnár szerint a magas részvételi arány alapvetően három dolognak köszönhető: számos tagországban nemzeti választásokat tartanak ebben az évben, az EP-választás így erőfelmérésként funkcionált; számos páneurópai téma (környezetvédelem, migráció stb.) megjelenésének, amelyek több helyen mobilizálták a választókat; illetve az EU-val szembeni megnövekedett elvárások miatt. A KKI kutatója az előtte felszólalókkal egyetértett abban, hogy az EP a választás után jóval fragmentáltabbá vált, amely meg fogja nehezíteni a koalíciókötési és döntéshozatali folyamatokat. Ezt követően a német és osztrák EP-választási eredményeket értékelve kitért a két ország belpolitikai folyamatainak alakulására. Végezetül a két ország várható bővítéspolitikájának fejlődési irányairól beszélt: míg Németországban várhatóan nem fogják elsietni az észak-macedón és az albán tárgyalások megkezdésének jóváhagyásáról szóló döntést – mely nagy valószínűség szerint legkorábban idén októberben történhet meg –, addig az osztrák álláspont könnyen megváltozhat a szeptemberi parlamenti választásokat követően, a jövőbeli koalíciós kormány összetételétől függően. Végül Orosz Anna, a KKI kutatója egészítette ki az addig elhangzottakat azzal, hogy az új összetételű EP-ben nagyobb lehet majd a verseny a napirendre tűzendő témák között, illetve átalakulhatnak az egyes témák közti súlyok is. A liberálisok és a zöldek megerősödése a csatlakozási folyamat során hangsúlyos kérdésekben is eltolódást eredményezhet. A kutató ugyanakkor arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy egyes tagországok igyekeznek az uniós csatlakozási folyamattól elkülönülő keretek közé vinni az EU-Nyugat-Balkán kapcsolatokat, amely negatív hatással lehet a bővítési folyamatra.

A konferencia résztvevői bíztak abban, hogy ha még júniusban nem is, de az év végéig történhet előrelépés a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával való megkezdése tekintetében.