Az EU és a Nyugat-Balkán: közeledés a válság idején?

Az EU és a Nyugat-Balkán: közeledés a válság idején?
2020-05-26 KKI1

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) „Az EU és a Nyugat-Balkán: közeledés a járvány idején?” címmel rendezett online kerekasztal-beszélgetést 2020. május 11-én. A KKI kutatója, Németh Ferenc által moderált beszélgetésen részt vett Dobrowiecki Péter, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője, Orosz Anna, a KKI kutatója és programvezetője (Posztszovjet térség és a Balkán), valamint Dr. Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

A panelbeszélgetés egy rövid visszatekintéssel kezdődött a járvány nyugat-balkáni megjelenése előtti időszakra. A résztvevők rávilágítottak, hogy 2020 első hónapjaiban a térség legtöbb országát belpolitikai feszültségek jellemezték: amíg Észak-Macedónia és Szerbia a közelgő parlamenti választásokra készült, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban új kormány alakult, Albániában a kormány és az ellenzék közötti feszült viták voltak a média középpontjában, míg Montenegróban az új egyházügyi törvény kavarta fel a kedélyeket. A koronavírus megjelenése azonban teljesen átírta a politikai napirendeket.

A beszélgetés résztvevői megállapították, hogy a térség országai viszonylag gyorsan, szigorú intézkedésekkel (határlezárásokkal és kijárási korlátozásokkal) reagáltak a koronavírus-járvány okozta helyzetre.

Az uniós fellépéssel kapcsolatban Dr. Ördögh Tibor kiemelte, hogy habár az Európai Unió (EU) jelentős pénzügyi eszközökkel támogatta a térség államait, Kína az ún. maszkdiplomácia révén sokkal látványosabban tudta támogatni a régiót, valamint Szerbia esetében az Oroszországból érkező hozzájárulás is jelentős volt. A külső szereplőktől érkező támogatások leginkább azért kerülhettek a figyelem középpontjába, mert az EU-s országok éppen ebben az időszakban kezdték el limitálni a védekezéshez szükséges eszközök exportját.

A résztvevők szerint a Európai Bizottság által kidolgozott új bővítési stratégia, valamint az Európai Tanács döntése, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával alapvetően pozitív üzenet a nyugat-balkáni országok számára. Dobrowiecki Péter továbbá annak a jelentőségét hangsúlyozta, hogy a járványidőszak ellenére a videókonferencia keretében megrendezésre került a zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, ami alátámasztja: az EU szeretné megtartani az elköteleződés jelenlegi formáját a régió felé. Az EU-s tagállamok között azonban továbbra sincs egyetértés abban, hogy milyen tényleges perspektívát kínáljanak fel a régió országai számára.

Orosz Anna a zágrábi csúcstalálkozó eredményeit elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia diplomáciai üzenete mellett fontos megemlíteni, hogy tartalmilag főként a jelenlegi helyzeten volt fókusz. A konferencia fő eleme a járvány hosszútávú gazdasági és szociális hatásainak enyhítésére szolgáló pénzügyi csomag elfogadása volt, miközben a térség hosszútávú perspektívájának kérdésében nem történt nagyobb előrelépés.

A panelbeszélgetés végén a résztvevők röviden kitértek az elkövetkezendő hónapok várható eseményeire és kihívásaira. A kihívások között megemlítették a Belgrád–Pristina dialógus folytatását, az Észak-Macedónia és Bulgária közötti, alapvetően történelmi viták rendezésének fontosságát, valamint az új bővítési mechanizmus részleteinek a kidolgozását.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!