Az EU helyzete és az EU bővítési politikájának jövője

Az EU helyzete és az EU bővítési politikájának jövője
2019-09-19 KKI
A Külügyi és Külgazdasági Intézet Magyarország Podgoricai Nagykövetségének közreműködésével 2019. szeptember 10-én Podgoricában rendezte meg a Nyugat-Balkáni Kulturális Évad negyedik konferenciáját. Az EU Info Centerben megtartott Az EU helyzete és az EU bővítési politikájának jövője című esemény célja a jelenlegi európai uniós helyzet bemutatása volt. A résztvevők továbbá arra is keresték a választ, hogy a jelenlegi uniós folyamatok miképpen változtathatják meg a nyugat-balkáni bővítés kilátásait.

A konferencián Négyesi József, Magyarország podgoricai nagykövete és Ugrósdy Márton, az Intézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Beszédükben mindketten kiemelték, hogy Magyarország elkötelezett az EU nyugat-balkáni bővítése, valamint a téma napirenden tartása mellett.

Dr. Balogh István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára magyar szempontból elemezte az EU-t érintő kihívásokat (köztük a Brexitet), a biztonsági aggályokat, valamint a bővítés folyamatának jelentőségét. Megjegyezte, hogy Nagy-Britannia kilépésével első alkalommal fog csökkenni a tagállamok száma. Meggyőződése szerint azonban a bővítés gazdasági és biztonságpolitikai értelemben is megerősítheti az EU-t. Emiatt pedig az Unió nem engedheti meg azt, hogy a pár évvel ezelőttihez hasonló módon negatív megjegyzések keretein belül nyilatkozzon a bővítési kilátásokról; az EU-nak egy aktívabb és elkötelezettebb megközelítést kell alkalmaznia. Szerbia, valamint Montenegró így akár 2025 előtt is tagállamokká válhatnak. A helyettes államtitkár rámutatott a bővítés gazdasági hatásaira, amik pozitívak lennének a nyugat-európai országokra nézve, miközben a reformok és az acquis átvétele által az elvárt eredményt fejtenék ki az új tagállamokban is. Továbbá, korunk kihívásai a stratégiai kommunikáció és a további bővítés útján ellensúlyozhatók. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország szorgalmazza az utolsó két tárgyalási fejezet megnyitását Montenegróval, valamint azt, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Továbbá, Koszovóval szemben tisztességes eljárást kell alkalmazni, míg az illegális bevándorlás és az EU csökkenő befolyásolási képessége Bosznia-Hercegovinában az ország destabilizációját idézheti elő. Elhangzott az is, hogy a nemzetközi politika egy verseny, amiben az EU-nak fokozott erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy a külső szereplőkhöz mellett is játékban maradjon a Nyugat-Balkánon.

Az első panelben Takács Szabolcs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének (Brexit) Magyarországot érintő külpolitikai és külgazdasági hatásai kezelésének összehangolásáért felelős miniszteri biztosa kiemelte a Brexit elhalasztásából eredő összetett jogi és intézményi kihívásokat. Az új Európai Bizottság a tervek szerint 2019. novemberében kezdi meg mandátumát, azonban az Egyesült Királyság 2020-ra halasztott kilépése esetén egy újabb átrendeződésre kerülhet sor a Bizottságon belül, valamint új brit biztost is jelölnie kell Londonnak. A Brexit továbbra is kifogásként szolgálhat azon tagországok számára, akik kevésbé támogatják a EU további bővítését. Magyarország – valamint a kelet-közép-európai országok és Horvátország – támogatja a nyugat-balkáni államok csatlakozását, valamint a bővítési portfólió magyar biztos általi vezetését. A V4+WB6 találkozó ugyanezt kívánja alátámasztani; a visegrádi országok elkötelezettek a bővítés irányába. A miniszteri biztos bízik benne, hogy az új Európai Bizottság mandátuma alatt bővítésre is sor fog kerülni.

Aleksandar Drljević, montenegrói EU-s főtárgyaló pozitív várakozásainak adott hangot az EU és a Nyugat-Balkán közötti jövőt illetően. Úgy véli, hogy az EU képes lesz túljutni a jelenleg fennálló nehézségeken és így a nyugat-balkáni államok tovább folytathatják csatlakozási folyamatukat. Eközben pedig a térség államai nem csak támogatják, de folyamatosan tapasztalatokat is megoszthatnak egymással. A központi témák között a regionális együttműködésnek és a konnektivitásnak kell szerepelniük, ugyanis az infrastrukturális és közlekedési fejlesztésekből az állampolgárok közvetlenül is profitálhatnak. Az uniós integrációnak emellett a mindennapi kommunikáció és tevékenységek részévé kell válnia. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökjelöltjének álláspontja ez ügyben bíztató, így Drljević bizakodó, hogy a Bizottság aktívabb lesz a térségben.

A második panel az új Európai Bizottság biztosi portfolióinak kihirdetése után vette kezdetét. A bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót Trócsányi László kapta, ami az előadók szerint az EU részéről a nagyobb elköteleződés jele. Grúber Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Közös Kül- és Biztonságpolitikai és Szomszédságpolitikai Főosztályának vezetője üdvözölte a bizottsági elnökjelölt bátor döntését, de emlékeztetett arra is, hogy azt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Momčilo Radulović, a European Movement in Montenegro elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy elérkezett az idő a jelenlegi EU–Nyugat-Balkán diskurzus megváltoztatására; mindkét félnek saját politikai érdekeinek megfelelően kell cselekednie és eredményeket hoznia. Az Uniónak pedig jobban ki kell használnia azon szakértőket és döntéshozókat, akik a csatlakozási tárgyalások kezdete óta elkötelezettek a térség iránt. Milica Kovačević, a Center for Democratic Transition in Montenegro elnöke hangsúlyozta, hogy a reformok implementációján – köztük a bírói reformon – szükséges javítani. Hozzátette, hogy az EU abban az esetben élhet jogosan kritikával, ha nincsen előrehaladás; máskülönben pedig el kell ismernie és meg kell jutalmaznia az elért eredményeket. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a csatlakozási tárgyalások megnyitásának elhalasztása Észak-Macedónia esetében rámutatott arra, hogy néhány tagország nem érzi megfelelőképpen a macedón–görög névvitát lezáró egyezmény valódi súlyát. Ez a döntés nem csak a macedón belpolitikai helyzetet ronthatja, de a többi nyugat-balkáni állam felé is negatív üzenetet hordoz. Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója reményét fejezte ki, hogy az új Bizottság sokkal ambiciózusabb lesz; meglátása szerint a cselekvés hiányának ára magasabb, mint a térség EU-hoz való közelebb hozása – akár az ideálistól eltérő körülmények között is. A résztvevők továbbá a kommunikáció témakörét is érintették: megállapították, hogy az EU-nak növelnie kell térségbeli láthatóságát.

A Nyugat-Balkáni Kulturális Évad negyedik konferenciája kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy áttekintésre kerüljenek az EU és a Nyugat-Balkán, azon belül pedig a Montenegróval kapcsolatos folyamatok és kihívások. Az esemény abban a reményben zárult, hogy az elkövetkezendő években az EU és az új Bizottság is aktívabb politikát fog folytatni a térségben, a bővítés pedig ennek következtében új lendületet kap.