Az Európai Unió és Törökország – aktualitások és perspektívák

Az Európai Unió és Törökország – aktualitások és perspektívák
2021-03-12 Csenge Dobrai

A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) 2021. február 18-án online kerekasztal-beszélgetést szervezett „Az Európai Unió és Törökország – aktualitások és perspektívák” címmel. A rendezvény szakértői Didier Billion, a francia Nemzetközi Stratégiák és Kapcsolatok Intézet (IRIS) igazgatóhelyettese, továbbá Törökország-szakértő, Hóvári János volt nagykövet és Törökország-szakértő, illetve Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója voltak.

Bevezető előadásában Didier Billion elmondta, hogy az Európai Unió és Törökország kapcsolata évtizedek óta ellentmondásos, és a jelenlegi feszültségek nem az Erdoğan vezette politika következményei. A kutató rámutatott arra, hogy ami leginkább szembenállást okoz, az az identitás, érték- és vallási különbségek kérdéskörébe tartozik (különösen annak fényében, hogy Törökország 80 milliós lakosságának 99%-a muzulmán), illetve abba, hogy az Unió keleti határa nincsen pontosan definiálva, és az sincsen meghatározva, hogy mit is nyernének az európaiak egy esetleges török csatlakozással. Ez utóbbi kapcsán Billion kifejtette, hogy rövid- és középtávon elsősorban egy speciális státusz megalkotását javasolná Törökország számára az Unió részéről. A kutató a francia-török kapcsolatok elmérgesedéséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy Macron elnök Ankarával szembeni kemény fellépését kontraproduktívnak tartja. Véleménye szerint azokon a területekre kell a hangsúlyt tenni, amelyek mindkét fél érdekét szolgálják, pl. a vámuniós tárgyalásokat, a terrorizmus elleni küzdelmet, a migrációt, az energiapolitikát kellene előtérbe helyezni. Billion szerint fontos a dialógus állandó fenntartása a feszültséget keltő kérdésekben is.

Hóvári János nyomatékosította, lényegében egyetértve a francia kutatóval, hogy fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását, mert Törökország az 1990-es évektől megkérdőjelezhetetlen erőközpont lett. Az egykori nagykövet kiemelte a vámuniós tárgyalások jelentőségét, mert véleménye szerint ebből mindenki, de leginkább talán a V4-es országok profitálhatnának. Hóvári rámutatott arra is, hogy Törökország katonailag is fontos tényező lett, mióta az Egyesült Államok lényegében kivonult a térségből. A magyar turkológus professzor kiemelte, hogy a francia török kapcsolatokban fontos szerepe van a kemalizmusnak is, hiszen ez a mozgalom példaként tekint a laikus Franciaországra.

Szalai Máté kijelentette, hogy Törökország nem egyenlő Erdoğannal, hiszen a török belpolitika ennél jóval összetettebb. Kiemelte, hogy a jelenlegi elnök nem iszlamista, és a neo-oszmán birodalmi gondolatnak sem a rabja, mivel ez a kifejezés teljesen félrevezető. A kutató szerint Törökország érzékelte, hogy a geopolitikai helyzet lehetővé teszi számára, hogy regionális és globális nagyhatalmi pozícióra törjön, melynek elérésére különböző eszközökkel, nagyon is pragmatikus módon törekszik. Szalai rámutatott arra, hogy a V4-es országok nem egyszer jobban értik Ankara politikáját, mint az nyugat-európai államok, miután Törökország évszázadok óta meghatározó geopolitikai tényezője volt a közép-európai térségnek.

A teljes felvételt az alábbi linken vagy YouTube-csatornánkon érhetik el!